A dohányzás a halláscsökkenés egyik rizikótényezője. A kutatások azt mutatták, hogy a cigarettafüstnek való expozíció - akár közvetlen vagy közvetett módon – egyaránt károsíthatja a hallásunkat.

Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát az összefüggés okairól kérdeztük.

Az aktív és a passzív dohányzás is számít

AUK-Biobankadatai alapján a kutatók 164 770, 40 és 69 év közötti brit felnőtt adatait elemezték, akik hallásvizsgálaton vettek részt 2007 és 2010 között. A tanulmány megállapította, hogy a jelenleg dohányzóknál 15,1%-kal nagyobb a halláskárosodás kockázata, mint a nemdohányzók esetében, a passzív dohányzás pedig 28%-kal növeli a halláskárosodás kockázatát.

A dohányzás káros anyagokat juttat az érfalakba, ami érszűkületet és vérkeringési problémákat okoz. Ennek következtében a belső fül vérellátása is sérülhet, ami tartós, vissza nem fordítható halláscsökkenést okozhat – magyarázza a jelenéség okait dr. Kiss Sándor.

A kedvezőtlen hatások összeadódnak

Dohányzás esetén indokolt a hallásvizsgálat. Egykoreai tanulmánymegállapította, hogy a cukorbetegség és a dohányzás együttesen a legerősebb hatás, ami növeli az életkorral összefüggő halláskárosodás kockázatát. A tanulmány a 2010-2013-as koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat országos keresztmetszeti adatait felhasználva vizsgálta a rizikófaktorok hatásait az életkorral összefüggő halláskárosodással kapcsolatban. A 12 570, 40–79 év közötti egyén közül 2002-nél (15,9%) volt kimutatható az életkorral összefüggő halláskárosodás.

Érdekesség, hogy a cukorbetegség és a magas vérnyomás kombinációja szintén növelte az életkorral összefüggő halláskárosodás kockázatát, de a kockázat kisebb volt, mint a cukorbetegség és a dohányzás kombinációja esetén.

Dohányzás – a legerősebb rizikófaktor?

AJournal of the American Medical Associationkorábbi számában közölt vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a halláskárosodás kockázata gyakran növekszik az elszívott cigaretták számával. Sok esetben a hallásproblémák a cigarettafüstnek való kitettség intenzitásával és időtartamával arányosan nőnek. A tanulmány szerint a vizsgált legfiatalabb – 48-59 éves – korcsoportban a dohányosok 25,9%-a okozott halláskárosodást, míg a nemdohányzók körében ez az arány 16,1%.

Érdekesség, hogy a dohányosok halláskárosodásának nagyobb gyakorisága változatlan maradt akkor is, ha a kutatók egyéb rizikótényezőket is figyelembe vettek, mint például a munkahelyi zajexpozíció, az életkor és az életmód.

Ilyen tünetekkel forduljon orvoshoz!

Adohányzásróltudjuk, hogy több módon is károsítja a szervezetet. A kedvezőtlen hatások összeadódnak, ez derült ki több vizsgálat eredménye alapján is. A tartós zajterhelés mellett az életkor, a krónikus betegségek megléte és a dohányzás együttesen jelentősen növeli ahalláskárosodásrizikóját. A dohányosok számára ezért fokozottan ajánlott az audiológiai szűrővizsgálat elvégzése, különösen akkor, ha már hallásromlásra utaló tüneteik is jelentkeznek.

Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a halláscsökkenésnek különböző fokozatai vannak, így eltérő tüneteket tapasztalhatnak az érintettek. Nehézséget jelenthet például egy zajos étteremben vagy zsúfolt szobában a másik fél beszédét megérteni, vagy színházi előadásokban a párbeszédeket követni. Figyelmeztető jel, ha úgy érezzük, hogy az emberek nem beszélnek tisztán, motyognak, amikor hozzánk beszélnek, így emiatt gyakran kérjük őket arra, hogy beszéljenek hangosabban, vagy ismételjék meg a mondandójukat. Előfordulhat, hogy a telefonálás során okoz gondot a beszéd megértése, vagy a lágy, suttogó beszéd megértése jelent problémát. A beszéd iránya is befolyásolhatja a megértést, lehetséges, hogy úgy érzi, hogy egyik fülével élesebben hall, mint a másikkal.

Ha halláscsökkenést tapasztal, forduljon mielőbb audiológushoz, mert a hallás épségének helyreállítására a korai stádiumban észlelt és kezelt elváltozások esetén van a legjobb esély!

Hogyan függ össze a dohányzás a hallással?