Mikor magasabb a vérnyomása? Kiderül a 24 órás mérésnél

A magasvérnyomás betegség diagnosztizálásánál az egyik kihívást az jelenti, hogy a vérnyomásértékek egy napon belül is jelentősen változhatnak. Éppen ezért sokszor nem elég néhány otthoni, sőt egy-egy rendelői vérnyomásmérés sem.

Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa szerint ilyenkor van jelentősége a 24 órás vérnyomásmérésnek, és további vizsgálatoknak is.

Egy-egy vérnyomásmérés nem mindig elég

Aki otthon – akár rendszeres időpontban – méri a vérnyomását, nem feltétlenül tudja követni a vérnyomás napi változásait. A vérnyomás ugyanis gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali mérések nem tájékoztatnak. Gyakori jelenség a fehér köpeny szindróma is, ami azt jelenti, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért vérnyomásértékei lesznek magasak, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt. Ráadásul, ha valaki már gyógyszert, gyógyszereket szed a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni.
- Mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa.

Hogyan zajlik a 24 órás vérnyomásmérés?

Az ABPM vizsgálattal választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve - sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek.
A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet.
A kardiológusnak ki kell derítenie, hogy elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról, magas vérnyomásról van-e szó, ehhez további vizsgálatok is szükségesek lehetnek.

• Nagylabor vizsgálat

A nagylabor vizsgálat komoly segítséget jelent a magasvérnyomás betegség kiinduló pontjának megismerésében és az állapotváltozások nyomon követésében is. Segít kideríteni például, hogy esetleg valamely szervi probléma – akár vese- vagy pajzsmirigybetegség – okozza-e a magasabb vérnyomást. A magas vérnyomással gyakran együtt járó koleszterinszint emelkedést is detektálja, ahogyan a vércukor szintjét is megállapítja, hiszen a cukorbetegség gyakran együtt jár vérnyomásproblémákkal is. Ezen adatok és a további laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról.

• Nyugalmi EKG

Annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen esetleges szövődmények alakultak már ki a magas vérnyomás miatt, szükséges lehet a nyugalmi EKG vizsgálat is. Az EKG vizsgálat során a szív állapotáról kapunk pontos képet az elektromos aktivitásán keresztül.

• Kiegészítő vizsgálatok

Ha felmerül a gyanúja annak, hogy a magas vérnyomás már esetleg szervi károsodást is okozhatott, szükség lehet további vizsgálatokra is, mint például nyaki- és hasi ultrahang, szívultrahang, valamint egyéb képalkotó- és laborvizsgálatok.