A téli időszak (különösen az ünnepek után) sokak számára szomorkás, hiszen rossz az idő, kevés a napfény, korán sötétedik, nem tudunk annyi időt kint tölteni.
Ez egyeseknél nem jelent különösebb problémát, másokat viszont komolyan megviselnek ezek a hónapok.
A téli depressziót először 1984-ben írták le, és tulajdonképpen arra a betegségre utal, melynél az illető nem képes megfelelően alkalmazkodni a megváltozott időjárási viszonyokhoz, és ezdepressziós tünetekkeljár együtt. A téli depresszió általában november és március között jelentkezik, de nagyon ritkán előfordulhat az is, hogy valaki éppen a nyári hónapokban lesz depressziós.
A betegséget sok bizonytalanság övezi, nem tudják például pontosan, hogy miért alakul ki, de a szakemberek szerint afényviszonyok változásánakrendkívül nagy szerepe van ebben. A retinára kerülő fény ugyanis "aktiváló" üzeneteket küld az agy hipotalamusz nevű részének. Ez felelős például olyanalapvető funkciókszabályozásáért, mint azalvás, a szexuális vágy, az étvágy, a hangulatok vagy éppen a testhőmérséklet. Ha a retinára nem jut elegendő fény, ez az aktiváló funkció sérülhet. Egyeseknek sokkal több fényre van szükségük ahhoz, hogy a szervezetük normálisan működjön, ez teheti hajlamosabbá őket a téli depresszióra.
Más kutatások szerint két hormonnak, aszerotoninnak és a melatoninnakis szerepe lehet a téli depresszió kialakulásában. Szintén valószínűnek tartják, hogy a téli hónapokban a szervezet belső, biológiai órájának működése "megzavarodik", és nem képes igazítani azalvásés felkelés ritmusát a nappali órákhoz. Ez pedigfáradékonyságotés egyéb tüneteket okozhat. Azonban nem lehet egyetlen okot megállapítani, vagyis valószínű, hogy több dolog együttesen hat a szervezetünkre.
Mivel atünetegyüttestsokszor nem diagnosztizálják, sőt észre sem veszik, nehéz felmérni, hogy pontosan hány embert érinthet. A szakemberek szerint Európában a népesség közel 10 százaléka is érintett lehet, két százalékuknak pedig kifejezettensúlyos tüneteik lehetnek. Ennek ellenére, sok orvos nem ismeri fel ezt a betegséget vagy éppen nem tartják azt valódi problémának.
A betegség kétszer olyangyakran érinti a nőket, mint a férfiakat, és általában már 21 éves kor előtt kialakul.
A jellegzetes tünet közé tartozik aszorongás, a hangulatingadozás, az enerváltság, a mindennapi feladatok ellátására való képtelenség, az ingerlékenység, a koncentrációs zavarok, az állandó bűntudat és aggodalmaskodás. Ezek mellettsúlyos étvágytalanságvagy éppen evési rohamok jelentkezhetnek, azimmunrendszerlegyengül,alvászavarokjelentkezhetnek. Az időnkénti rosszkedv mindenkit érinthet, de ha ezek legalább két héten keresztül tartanak, mindenképpen érdemes orvosi segítséget kérni.
A szezonális depresszió kezelése történhetfényterápiával(ez az esetek közel 85 százalékában hatékony lehet), pszichoterápiával, esetleg gyógyszerekkel. Azéletmód megváltoztatása, például az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás is segítségünkre lehet a gyógyulásban, mint ahogy az is, ha igyekszünk minél több időt a szabadban tölteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.