Sikertelen a fogyás? - Lehet nem az akaraterő kevés, hanem a leptin szint!

Az elhízást számos tényező befolyásolhatja, amelyek közül talán a két legegyértelműbb a túlzott kalóriabevitel, illetve a mozgásszegény életmód. Azonban van egy gyakran figyelmen kívül hagyott oka a túlsúlynak vagy a sikertelen fogyásnak, ez pedig a hormonháztartás valamilyen zavara.

Míg az inzulin szerepéről, az inzulinrezisztenicáról és a túlsúly pajzsmirigyműködéssel való összefüggésről az elmúlt években egyre többet olvashatunk, addig a leptin nevű hormonról sokkal kevesebbet hallottunk. Eddig.

Szakértőnket, Földi Laurát, a SYNLAB dietetikusát kérdeztük a leptin hormon és az elhízás közötti összefüggésről.

A hormonok nagyon fontos anyagok a szervezet működése szempontjából, hiszen egyfajta kémiai hírvivőként szolgálnak. Szinte minden testi folyamatot befolyásolnak, beleértve az anyagcserét, az éhséget, az étvágyat és a teltségérzetet.

A leptin egy zsírsejtekben képződő hormon, ami fontos szerepet játszik a zsíranyagcsere ellenőrzésében, a glükóz-, zsír- és csontanyagcsere, valamint a jóllakottság és az éhségérzet szabályozásában. Ha súly problémákkal küzdünk vagy hirtelen történő hízást tapasztalunk, – a szuperdiéták és a gyors sikert ígérő módszerek helyett, – érdemes inkább a leptin szintünkkel foglalkozni, amely aktuális állapotáról ma már egy vérvételt követően teljesen egyértelmű képet kaphatunk.

Állandó éhségérzet, sikertelen diéták – ez lehet az oka!

„A leptin kiemelt szereppel bír a testsúly hosszútávú szabályozásában oly módon, hogy csökkenti az éhségérzetet és elősegíti a jóllakottság érzését” – mondja Földi Laura a SYNLAB dietetikusa. A leptint a zsírsejtek termelik, attól függő mennyiségben, hogy mennyire vannak telítődve, majd ezt követően a leptin kiküldésével jelzik a jóllakottság érzetet. Ez a hormon felelős a koplalás elkerüléséért is: amint csökken a kalória bevitele és összemennek a zsírsejtek, a leptin termelése is visszaesik. Minél kevesebb a zsírraktár, annál kevesebb leptin kering a vérben – és minél kevesebb a leptin, annál nagyobb az étvágy. A szervezet így igyekszik visszaállítani az „egészséges” zsírraktárakat.

Leptinrezisztencia is felléphet

„A fenti leptinhiányos állapotnál gyakoribb az ún. leptinrezisztencia, ami hasonlít az inzulinrezisztenciához abban az értelemben, hogy a szervezet valami miatt nem „veszi” a leptin utasításait és nem tudja a korábban említett feladatát ellátni – azaz közvetíteni a teltségérzést. Jelentősen elhízott egyénekben a leptinkoncentráció a normálisnak akár 300-szorosa is lehet.

A leptinrezisztencia ellen jelenleg életmódbeli változtatásokkal és diétával tudunk küzdeni. Kerüljük a finomított ételeket, részesítsük előnyben a lassú felszívódású szénhidrátokat, mozogjunk rendszeresen. Hasznos lehet az is, ha két étkezés között legalább 4-5 óra eltelik, továbbá ügyeljünk arra, hogy ne együk túl magunkat lefekvés előtt. Természetesen a leghatásosabb, ha dietetikussal, illetve szakemberrel is egyeztetünk a leptinszintünk eredményét látva, és személyre szabott étrendet követünk.

„Az elhízással való szoros összefüggése miatt mindenképpen hasznos ellenőriztetni a leptinszintet azoknak, akik régóta sikertelenül diétáznak, állandó éhséget éreznek, és nagyon hasznos lehet túlsúlyos gyerekek esetében is” – hangsúlyozza a szakértő.

A folyamatos kutatások miatt a jövőben valószínűleg még többet fogunk megtudni a leptin hormon és az elhízás kapcsolatáról, de az alapismertek már bőven elegendőek ahhoz, hogy megjegyezzük ezt a szót – és a vizsgálat lehetőségét –, amennyiben súlyproblémákkal küzdünk.