Mi az alvási részegség?

Képzelje el, hogy mély álomból ébred, és ahelyett, hogy készen állna a napra, zavarodottnak, feszültnek vagy adrenalingombócnak érzi magát. Ha már tapasztaltál ilyen érzéseket, akkor lehet, hogy alvási részegségben volt része.

Az alvási részegség egy alvászavar, amely az ébredés utáni hirtelen cselekvés vagy reflex érzését írja le. Ezt zavaros ébredésnek is nevezik. A Cleveland klinika becslése szerint 7 felnőttből 1-nél fordul elő, de a tényleges szám ennél jóval nagyobb lehet.

Az alvási részegség tünetei a következők lehetnek:

• zavartság ébredéskor, más néven zavaros ébredés.
• ijedt reflexek
• tompa reakciók
• fizikai agresszivitás anélkül, hogy emlékezne rá, hogy megtörtént volna
• lassú beszéd
• rossz emlékezet vagy amnézia érzése
• napközbeni agyi köd
• koncentrációs nehézségek

Míg az ébresztőóra megszólalása után gyakori, hogy meg akarjuk nyomni a "szundi" gombot, az alvási részegség sok embert arra késztet, hogy ismételten visszaaludjon anélkül, hogy előbb teljesen felébredne.

A zavaros ébredés epizódjai általában 5-15 percig tartanak. Az American Academy of Sleep Medicine szerint azonban egyes epizódok akár 40 percig is eltarthatnak.

Alvás után az agy nem ébred fel hirtelen - előbb egy természetes folyamaton kell keresztülmennie, amelyet alvási tehetetlenségnek nevezünk. Azonnal ébrenlétet tapasztal, és talán a kezdeti nehézségeket, hogy felkeljen az ágyból. Az alvási részegség megkerüli az alvási tehetetlenségi fázist, így agy és test nem kap lehetőséget arra, hogy átmenjen az ébredési fázisba.

Az alvási részegség okai

Az alvási részegség lehetséges okai összefüggésben lehetnek más, az alvást befolyásoló tényezőkkel. Ezek közé tartozhatnak az alvászavarok, például az alvási apnoe, valamint az általános alváshiány. A nyugtalan láb szindróma szintén oka lehet az alvási részegségnek, mivel befolyásolhatja az éjszakai alvás minőségét.

Az alvási részegséget kiváltó egyéb tényezők közé tartoznak:

• a munkarend, különösen a változó műszakok
• a hangulatváltozás, valamint a bipoláris zavarok
• alkoholfogyasztás
• szorongásos zavarok
• stressz és aggodalmak, amelyek éjszaka, amikor aludni próbálsz, felerősödhetnek.

A Cleveland klinika szerint az alvási részegséget a túl kevés, vagy túl sok alvás is okozhatja. Egyes becslések szerint ugyanis az alvási részegség 15 százaléka az éjszakai kilenc óra alváshoz, míg a bejelentett esetek 20 százaléka a hat óránál kevesebb alváshoz köthető.

Az alvási részegségben szenvedő emberek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek hosszabb mélyalvási időszakokkal is. A zavarodott ébredések szintén leggyakrabban az éjszaka első részében fordulnak elő a mélyalvási ciklus alatt.

Az alvásrészegség kockázati tényezői

Az alvási részegség gyakori jelenség, amelynek nincs egy konkrét oka. Ehelyett a kutatók olyan lehetséges hozzájáruló tényezőket azonosítottak, mint például:

• Előre meglévő mentális egészségügyi rendellenesség. Egy tanulmány megállapította, hogy a zavaros ébrenlétben szenvedő emberek 37,4 százalékának volt valamilyen mögöttes mentális egészségügyi rendellenessége is. Míg a bipoláris és a pánikbetegség volt a leggyakoribb, a szorongást, a depressziót és a poszttraumás stresszbetegséget (PTSD) is megfigyelték.
• Antidepresszánsok szedése. Ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy az alvási részegségről beszámoló személyek 31 százaléka pszichotróp gyógyszereket is szedett. Ezek közé elsősorban antidepresszánsok tartoztak.
• Rendszeresen túl kevés alvás. Az álmatlanság egy másik kapcsolódó kockázati tényező, amely ilyen típusú alváshiányhoz vezethet.
• Túl sok alvás. Ez is összefügghet valamely mögöttes egészségügyi állapottal.
• Hipersomnia. Ez a túlzott nappali alvásra, valamint a reggeli felkelés állandó nehézségeire utal. A hipersomnia alvásrészegséggel vagy anélkül is előfordulhat.

A családban előfordult paraszomniák. Ezek közé tartoznak:

• alvási mámor
• alvajárás
• nyugtalan láb szindróma
• alvási apnoe

Kezelések
Nincs egyetlen, az alvásrészegségre alkalmazott kezelés. A legtöbb előírás csak életmódbeli intézkedéseket foglal magában.

Kezelőorvosa az alábbiak közül egyet vagy többet javasolhat:

• az alkohol kerülése, különösen közvetlenül lefekvés előtt
• teljes - hét és kilenc óra közötti - éjszakai alvás minden este
• a nappali alvás elkerülése
• antidepresszánsok előírás szerinti szedése
• elalvás segítő gyógyszerek szedése, amelyeket az orvosok csak súlyos esetekben írnak fel.