Intelligencia és videójáték – Valójában segít a gyerekeknek? - 2. rész

A közfelfogás szerint a videójátékok rossz hatással vannak a gyermekek agyára – ám egy új tanulmány szerint ennek éppen az ellenkezője igaz.

De hogyan tehetik okosabbá a gyermekeket a videójátékok?

"Egyrészt gondolkodásra késztetik őket. Másrészt, egyfajta „dúsított” környezetet kínálnak, amely olyan feladatok megoldását várja tőlük, amelyekkel a mindennapi életük során esetleg nem találkoznak" – mondta dr. Anish Dube, az Amerikai Pszichológiai Társaság Tanácsának tagja.

„A videojátékok gyakran igényelnek aktív stratégiaalkotást, tervezést és vezetői döntéshozatalt "- mondta Dube, aki a tanulmányban nem vett részt. - "Minél többet gyakorolja ezeket valaki, annál jobban megerősíti a játék céljainak eléréséhez szükséges idegpályákat. Ugyanezek az idegpályák más típusú valós döntéshozatalban is szerepet játszhatnak, ami befolyásolja az intelligencia mértékét.”

Ezzel szemben a tévénézés és a közösségi média használata passzív formái a képernyő előtti időtöltésnek, amelyek nem igényelnek annyi agymunkát.

„A jól megtervezett videojátékok összpontosítást és odafigyelést igényelnek a bemutatott tartalom és a pillanatnyi stratégiaalkotás szempontjából, míg a televízióban nézni valamit könnyű, anélkül, hogy különösebben odafigyelnének a tartalomra" - mondta dr. Anish Dube. – "Azzal, hogy valamit nézünk a tévében és lemaradunk valamiről, nem "veszítünk", a fennmaradó narratíva alapján továbbra is következtethetünk az esetleg kimaradt részekre. Ezt a videojátékokkal nehéz lenne megtenni.”

A tanulmány ugyanakkor nem foglalkozik azzal, hogyan hatnak ezen tényezők a fiatalok érzelmi és mentális egészségére: vajon az intelligencia javulása a mentális egészség javulásával is összefügg?

"A mentális egészség alaposabb vizsgálatára szükség lenne" – jegyezte meg dr. Damon Korb gyermekfejlesztési szakértő.

A fenti tanulmány ugyanis nem vette figyelembe a videojátékok lehetséges negatív egészségügyi hatásait, melyekre más kutatások már rámutattak: így például a depresszió és a szorongás kockázatának növekedésére a játékosok körében; a felnőtté válás akadályozására és a testi betegségek kialakulásának esélyére, mint amilyen például az elhízás.

A Los Gatos-i elmefejlődési központ vezetője hangsúlyozta, hogy klinikai tapasztalatok szerint a játékhoz jelentős negatívumok is társulnak. Felhívta a szülők figyelmét, hogy ha növelnék gyermekük intelligenciáját, nem a videójáték az egyetlen lehetőség.

Pozitív kognitív előnyökkel bír például a tenisz, a sakk vagy a zongoraleckék. A videójátékok ráadásul függőséget okozhatnak: úgy tervezték őket, hogy minél többet üljenek előttük az emberek, ez pedig veszélyes és egészségtelen.

Ahogy a csemeték nőnek, úgy változnak fejlődési szükségleteik, s valószínűleg a képernyő előtt eltöltött idő mennyisége és minősége is – a szülők pedig szabhatnak egészséges határt, hogy mivel mennyit foglalkozzon a gyermek.

Olvasd el ezt is!