AMagyarországon a felnőtt lakosság 7%-a él depresszióval
A kutatásból kiderül, hogy amagyar felnőtteknek 15 %-a legalább egyszer átélt már súlyos depressziós epizódot, és 2,6% havonta tapasztal súlyos tüneteket. Európai Unióban több mint 40 millióan szenvednek depressziótól. A tanulmány ajánlott intézkedéseket is tartalmaz a depresszióellátás javítására.A Depresszió Mutatószámrendszer tanulmány elkészítésében résztvevő betegszervezetek képviselői egy memorandumot nyújtottak át a régió politikai döntéshozóinak, amelyben a depresszió ellátással kapcsolatban a betegséggel élők aktív bevonását és az ellátás minőségének javítását kérték.
A döntéshozók egyetértettek, hogy a depresszió ellátást fejleszteni kell Közép-Kelet-Európában
Kormányzati képviselők, betegszervezetek és számos egészségügyi szakértő is egyetértett abban, hogy a figyelem fókuszába kell helyezni a depresszióellátást a régióban.
A "csendes pandémia"
A depresszió napjaink leggyakoribb mentális betegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az Európai Unióban több mint 40 millió embert érint, ami az európai lakosság 4,3 százaléka.1 A COVID-19 pszichológiai hatásai ezen tovább rontottak, a szorongás és a depresszió globális előfordulási gyakorisága csak a világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt.2 Valószínűsíthető, hogy ez az érték még magasabb napjainkban. A depresszió témája tehát az elmúlt években aktuálisabbá vált, mint valaha, az orvosok és a tudósok világszerte "csendes pandémiának"3 nevezik.
Közép-, Kelet-Európában és a Baltikumban több mint 2,4 millió ember szenved depresszióban.4
Bár önmagában már ez a szám is magas, a valóságban a depressziós esetek száma ennél jóval nagyobb, mivel a depresszióról gyakran nem beszélnek az érintettek a mentális betegségekkel kapcsolatos megbélyegzés miatt, ami a társadalomban a még mindig kifejezetten jelen van. Helyi adatok szerint a depressziós esetek jelentős része kezeletlen marad még napjainkban is.5
"Világszerte a lakosság 3,8 százalékát érinti a depresszió, a felnőttek esetében ez a szám 5 százalékra rúg, és még nagyobb az arány a 60 év felettiek körében. Ahogyan a COVID-19 világjárvány ellen is sikeresen összefogtunk, úgy kell leküzdenünk ezt az egyre növekvő, az egész társadalmat érintő problémát is. Itt az ideje cselekedni" - mondta Jozef Šuvada, a WHO igazgatótanácsának tagja.
A Depresszió Mutatószámrendszer jelzi, hogy a betegellátás fejlesztése elengedhetetlen
Közép-Kelet-Európából, valamint a Baltikum országaiból tíz, szakemberekből és kutatókból álló csoport elemezte a depresszióellátás helyzetét országukban. A legfontosabb kutatási eredményeket, az egyes országokra vonatkozó Depresszió Mutatószámrendszer Tanulmányok alapján, a pozsonyi Globsec Forumon mutatták be.
A Depresszió Mutatószámrendszer módszertanát a Health Policy Partnership a GAMIAN, az EUFAMI és az Európai Pszichiátriai Társaság közösen dolgozták ki. A 10 ország jelentései egy szélesebb körű, depressziót vizsgáló Depresszió Mutatószámrendszer sorozat részét képezik, amely Belgium, Franciaország, Olaszország és Románia legfontosabb nemzeti szakpolitikai kereteit és a depresszióval élők számára nyújtott szolgáltatásokat értékeli.
"Annak ellenére, hogy nyilvánvalóan szükség van a mentális betegségek ellátásának megerősítésére, a legtöbb kelet-közép-európai és balti ország elmarad az uniós átlagtól az erre irányuló beruházásokat illetően. Mind a szakmai kapacitásokat, mind a depresszió által leginkább veszélyeztetett emberek közösségi ellátását fejleszteni kell" – foglalta össze a kutatás legfőbb konklúzióját Anna Michalkova, a Seesame Depresszió Mutatószámrendszer projektjének regionális koordinátora.
A megfelelő kezelés és ellátás biztosításához elengedhetetlen az integrált ellátás – egy olyan betegközpontú rendszer, amely a depresszióval élő embereket az egészségügyi rendszer különböző szintjein átívelve, egész életük során támogatja. A mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások és szociális támogatási szolgáltatások integrációja az egészségügyi rendszerekbe növelheti a kezelési arányt és csökkentheti a betegséggel járó terheket is.
A betegszervezetek képviselői egy országokat átívelő Memorandumban hangsúlyozták a következtetéseiket. "Azt kérjük a politikai döntéshozóktól, hogy fejlesszék az integrált ellátórendszereket, az adatgyűjtést és -felhasználást, aktívan vonják be a betegeket a folyamatokba és az új technológiákat alkalmazzák az ellátásban" – mondta Bogdan Dobnik, az OZARA szlovéniai betegszervezet igazgatója.
"A depressziós betegek és családjaik megérdemlik, hogy hasonló stratégiai terv készüljön az ellátás fejlesztésére, mint például a daganatos betegségekre vonatkozóan " – tette hozzá Andrej Vrsansky, a legnagyobb szlovákiai betegszervezet, a League for Mental Health igazgatója.
A politikai döntéshozók ígéretet tettek rá, hogy a depresszió a fókuszba kerül
Az évtizedekig alulfinanszírozott mentális betegségekkel foglalkozó egészségügyi ellátórendszerek és a reformokról folytatott hosszú viták után a régió kormányzati képviselői készen állnak arra, hogy a depresszió ellátás fejlesztését napirendjükre tűzzék. "Mivel idén Szlovákia veszi át a Visegrádi Négyek csoportjának soros elnökségét, szeretnénk a mentális betegségek egészségügyi ellátásának témáját prioritássá tenni. Együttműködésre és az egészségügyi rendszerek javítására fogjuk ösztönözni az országokat " – mondta Róbert Babeľa, a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának államtitkára.
A Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában, Bulgáriában, Litvániában, Lettországban és Észtországban végzett Depresszió Mutatószámrendszer kutatás eredményeit a www.DepressionCare.eu honlapon tekintheti meg.
A Depresszió Mutatószámrendszer projektet a Janssen, a Johnson and Johnson gyógyszeripari vállalat kezdeményezte és finanszírozta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.