Majomhimlő - Küszöbön az új világjárvány?

Majomhimlő - Küszöbön az új világjárvány?

majomhimlő
PUBLIKÁLÁS: 2022. május 20. 12:46
Erőteljesen terjed az idáig alig ismert majomhimlő. Újabb világjárvány köszöbén állunk?

Erőteljesen terjed az idáig alig ismert majomhimlő. Újabb világjárvány köszöbén állunk?

Egy igen váratlan, Afrikára jellemző zoonózis, a majomhimlő vírus okoz fertőzéseket a nyugati világban. Semmiképpen sem hasonlítható a COVID-19-hez, nem várhatóak komoly esetszámok, hiszen ez egy emberről-emberre nehezen terjedő fertőzés. Korábban is voltak behurcolt esetek, minimális terjedéssel, ám ami a mostani esemény érdekessége, hogy egyelőre járványügyileg nem köthetőek az esetek egymáshoz, a terjedés módja, mintázata és a forrás tehát egyelőre nem vagy csak részben ismert – ennek feltárása folyamatosan zajlik. Így az átlagember számára ez egyelőre egy érdekes hír és egy újabb példa, hogy a modern világban mennyire határtalan lehetőségei vannak egy-egy ritka fertőző ágensnek is - számol be közösségi oldalán Kemenesi Gábor víruskutató.

Kiderült, hogy az egyelőre ismeretlen forráshoz köthető majomhimlős esetek nem korlátozódnak Angliára, jelenleg öt ország szerepel az érintettek listáján. A helyzet különlegessége, hogy egy tipikusan a trópusokra, Afrika bizonyos régiójára jellemző zoonózisról van szó, melyet általában behurcolt esetek formájában láthatunk máshol.

Mik azok a himlővírusok?

A koronavírusoknál már megszokhattuk, hogy egy-egy víruscsoport nagyon sokféle taggal és különféle tulajdonságú, kockázatú vírusokat tartalmazhat. A Poxviridae család is egy hatalmas víruscsalád, ezen belül az úgynevezett Orthopoxvirus vírok közé tartozik a Majomhimlő vírus is. Tipikus zoonótikus (tehát állatról emberre terjedő fertőzés) vírus, legvalószínűbb természetes gazdái Közép – és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus. A rágcsálók egyébként igen jelentős gazdának számítanak más himlővírusoknál is, hazánkban is ismert a tehénhimlő terjesztésében betöltött szerepük, ezt korábban a mi laboratóriumunk is vizsgálta (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25988441/) A majomhimlő nevéből is látszik, hogy alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés, amely a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrási eseményt követően emberről-emberre is képes limitált terjedésre.

Az emberiség történelmét évezredeken keresztül alakító feketehimlő közeli rokonáról van szó, ahhoz nagyon hasonló tüneteket, ám ahhoz képes jóval enyhébb megbetegedést okoz. A természetes gazdával nem rendelkező, csak embereket fertőző feketehimlő 1980-as eradikációja óta, a majomhimlő lépett elő a legfontosabb, embereket érintő himlővírussá.

Mi az a majomhimlő?

A vírus 1958-ban fedezték fel és emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Szórványosan megjelenő emberi eseteket összesen 11 afrikai országból jelentettek. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, melynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak.

A vírust Afrikán kívül behurcolt esetek formájában ismertük. 2003-ban az USA-ban több emberi fertőzést is leírtak, melyek közül mindegyik visszavezethető volt egy házikedvencként tartott, fertőzött társas prérikutya állományhoz, ahol minden beteg érintkezett ezekkel az állatokkal. A prérikutyák egyébként Ghánából importált rágcsálóktól fertőződtek meg. Minimális terjedéssel járó behurcolt eseteket több országból is ismertünk.

A vírusnak két, genetikailag elkülönülő variánsa van, a Kongó-medence variáns és a Nyugat-Afrikai variáns. Előbbi súlyosabb lefolyású és jobban terjedő, míg az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre. A mostani helyzetet az eddigi információk alapján, az utóbbi, enyhébb változat okozza.

Hogy terjed, mik a tünetek?

Állatról, a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében kiütéseivel történő érintkezés során, míg emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által kontaminált felületekkel (pl: ruha, ágynemű) való érintkezéssel. Testváladákokkal és légúti cseppekkel is terjedhet ám semmiképp se keverjük össze a COVID-19-nél megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel. Itt egy nehézkes, hosszú és közeli kontaktust követelő terjedés ismert, így főként családtagok, közeli hozzátartozók kerülnek látókörbe egy-egy terjedési esemény során.

A folytatásért KATTINTS IDE!

Olvasd el ezt is!

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.