Jön az új járvány? - Halálos kórt terjesztő élőlény jelent meg

A kiemelten veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listáján potenciális világjárványként azonosítanak.

Harminc százalék a halálozási aránya

Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője nemrégiben a Pénzcentrumnak adott interjút, melyben kifejtette: Magyarországon is megjelent az a kullancsfaj, mely a kiemelten veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti. A szakember arra is kitért a beszélgetés során, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listáján a krími-kongói vérzéses lázat potenciális világjárványként azonosítják. A tudósok az 1960-as években észlelték először ezt a betegséget a Krímben, de egy nagyon hasonló veszélyt Kongóban is felfedeztek. A két jelenséget egy ideig külön kezelték, ám az 1990-es években rájöttek, hogy valójában egyazon kórokozóról van szó.

A betegség magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, majd a későbbi fázisban bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését is okozhatja. A halálozási aránya kifejezetten magas, 30 százalék. A krími-kongói vérzéses láz fertőzött kullancs csípése útján terjed.

Jakab Ferenc a Pénzcentrumnak elmondta, hogy pécsi laboratóriumukban különösen nagy figyelmet fordítanak a betegség felderítésére: nemcsak a kullancsokat, de más állatokat - például rágcsálókat - is vizsgálnak, s a vírussal kapcsolatban alapkutatásokat is végeznek - számol be a FemCafe.

Jakab elmondta: egy járvány kialakulásának három különböző fázisa van. Az elsőben még csupán állatok fertőződnek meg, a másodikban emberek kisebb, zárt csoportjait éri el a kór, a harmadikban viszont a vírus egy vagy több tényező hatására kitör kiindulási pontjáról, és elindul a világ körül.

Emberről emberre terjed

"Mielőbb el kell kezdeni a szervezett védekezést ez ellen a kullancsfaj (Hyalomma marginatum) ellen országos szinten is. Budapesten is találtak már több példányt, még ha megbetegedést nem is észleltek, viszont azt tudni kell, hogy ezt a kullancsfajt csak szakember képes felismerni, még háziorvosok sem nagyon tudják megkülönböztetni más fajoktól" - nyilatkozta a Blikknek dr. Kapiller Zoltán István, kullancsfertőzésekre szakosodott állatorvos, a Magyar Kullancsszövetség elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy záros határidőn belül mindenre kiterjedő országos szűrővizsgálatot és nyilvántartást kell létrehozni annak érdekében, hogy mielőbb felderíthessék az esetleges fertőzéses eseteket.

„Ha fertőzött állat csípi meg az embert, akkor néhány óra alatt képes átadni nyálával a vírust. Ezért fontos, hogy a szabadban dolgozó emberek, kirándulók, természetjárók lehetőség szerint 1,5 óránként vizsgálják át a testüket, s ha kullancsot találnak, akkor kullancseltávolító kanállal vegyék ki az apró vérszívót” - nyilatkozta dr. Kapiller Zoltán István a bulvárlapnak.

Az állatorvos rámutatott: "A betegségnek meglehetősen ijesztő tünetei vannak. Ha kialakul a betegség, akkor az illető belázasodik, majd testszerte bevérzések alakulnak ki, így a bőre, a nyálkahártyái és a szeme kötőhártyája alatt is."

A betegséget az teszi különösen veszélyessé, hogy emberről emberre is terjed. Kapiller szerint Magyarországon egyáltalán nem, a háborútól sújtott Ukrajnában viszont gyakori a kór, évente több száz krími-kongói vérzéses lázban szenvedő pácienst diagnosztizálnak keleti szomszédunkban.

Olvasd el ezt is!