1 milliárd ember szenvedését fogja okozni a szélsőséges hőstressz

Egymilliárd embert fog érinteni a szélsőséges hőstressz, ha a klímaválság miatt a globális hőmérséklet csak 2 Celsius-fokkal emelkedik - derül ki a brit meteorológiai hivatal által a koppenhágai klímacsúcson közzétett kutatásból. A tudósok szerint ez 15-szörös növekedést jelentene a ma kitett emberek számához képest.

A Cop26 legfontosabb célja, hogy életben tartsák a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozásának esélyét, de a küldöttek szerint még sok munka vár rájuk a csúcstalálkozó utolsó hetében, hogy ezt elérjék - számol be a The Guardian.

A Met Office értékelte a nedves hőmérsékletet, amely a hőt és a páratartalmat is magában foglalja. Amint ez a mérőszám eléri a 35 Celsius-fokot, az emberi test nem tudja magát izzadással hűteni, és még az árnyékban ülő egészséges emberek is meghalnak hat órán belül. A Met Office elemzése 32C-os nedves tompa hőmérsékleti határértéket használt, amelynél a dolgozóknak rendszeresen pihenniük kell, hogy elkerüljék a hőkimerültséget, legalább az év 10 napján.

Ha az éghajlati vészhelyzet megszüntetésére irányuló erőfeszítések kudarcot vallanak, és a hőmérséklet 4 Celsius-fokkal emelkedik, a világ lakosságának fele szenvedni fog ettől az extrém hőstressztől.

A hőség a globális felmelegedés legnyilvánvalóbb hatása, és egy nemrégiben készült tanulmány szerint a szélsőséges hőség a világ városaiban az elmúlt évtizedekben megháromszorozódott. 2020 nyarán az Egyesült Államok lakosságának több mint egynegyede szenvedett az extrém hőség hatásaitól, a tünetek között hányinger és görcsök is szerepelnek.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a 2017-ig tartó két évtizedben világszerte legalább 166 000 ember halt meg a hőhullámok miatt. Az Egyesült Királyság kormányát hivatalos éghajlati tanácsadói többször figyelmeztették, hogy az ország "szánalmasan felkészületlen" a fokozott hőségre, különösen az olyan érzékeny helyeken, mint a kórházak és az iskolák.

A Met Office elemzése az EU által finanszírozott Helix projekt kutatásaiból származik, amely a folyami áradások, az erdőtüzek, az aszály és az élelmezésbiztonság növekvő kockázatát is feltérképezi. Gyakorlatilag az egész lakott világot érinti legalább egy hatás.

"Az éghajlati hatások bármelyike ijesztő jövőképet mutat. De természetesen a súlyos éghajlatváltozás számos hatást fog kiváltani, és térképeink azt mutatják, hogy egyes régiókat több tényező is érinteni fog" - mondta Andy Wiltshire, a Met Office munkatársa.

A trópusi országokat, köztük Brazíliát, Etiópiát és Indiát sújtja a legsúlyosabban a szélsőséges hőstressz, egyes részein az emberi élhetőség határát súrolva. Albert Klein Tank professzor, a Met Office Hadley Központjának igazgatója azonban azt mondta: "Ezek a térképek a világ azon területeit mutatják be, ahol az előrejelzések szerint a legsúlyosabb hatások várhatóak. Ugyanakkor a világ minden régiója - beleértve az Egyesült Királyságot és Európát is - várhatóan továbbra is szenvedni fog az éghajlatváltozás hatásaitól".

A tudósok már évek óta figyelmeztetnek a halálos mértékű hőségre és páratartalomra. Egy 2015-ös tanulmány szerint a Közel-Keleten található Öböl, a globális olajipar központja, az emberi túlélés határát meghaladó hőhullámoktól fog szenvedni, ha az éghajlatváltozás nem kerül ellenőrzés alá.

A 2018-as kutatás szerint a bolygó leghalálosabb helye a jövőbeni szélsőséges hőhullámok szempontjából az észak-kínai síkság lesz, amely a világ egyik legsűrűbben lakott régiója és a hatalmas ország legfontosabb élelmiszertermelő területe.