Mi a különbség a gondozó és a szakápoló között? Melyikre mikor van szükség?

Ha szükség van segítségre a családban

Hogyan lehet biztosítani manapság a kórházi ellátáshoz hasonló körülményeket rászoruló hozzátartozónknak, ha otthon, megszokott környezetében szeretnénk róla gondoskodni? Mi a különbség a szakápoló és a gondozó között és hogyan lehet igénybe venni?

Tény és való: ha szeretteink, hozzátartozóink közül valaki ápolásra szorul, legszívesebben saját környezetében gondoskodnánk róla - ahol jól érzi magát, amit már megszokott, hiszen éppen elég neki a jelenlegi egészségügyi problémája.

Ehhez azonban sok esetben biztonságos, kórházi ellátás-szintű gondozás szükséges, s ilyenkor jó kérdés, kire bízhatjuk rá a feladatot. A megoldás a házi ápolás, gondozás, melyhez megfelelő szakember kell.

Azok részéről, akik a házi ápolásban tevékenykednek, elvárható, hogy gyorsan tudjanak kapcsolatot teremteni az emberekkel, kellően rugalmasak, alkalmazkodóképesek legyenek.

Amennyiben hozzátartozónk napi több órás ellátást igényel, szakápoló segítségét kell kérnünk, aki a szakfeladatokat elvégzi; az olyan feladatokra pedig, mint például az etetés, fürdetés, a beteg mozgatása, a ház körüli teendők megoldása, gondozó felfogadása a jó döntés.

A szakápoló akkor szükséges, ha a szerettünk nem nélkülözheti a kórházban már megkezdett kezeléseket. Ilyen például a sebellátás, kötözés, infúziós terápia, a katéter cseréje vagy a sztóma ellátása. Vannak páciensek, akiknél állapotuk miatt akár napi 24 órában is szükség lehet a szakápoló jelenlétére. Például, ha állandó az infúziós kezelés vagy a fájdalomcsillapításra folyamatosan szükség van.

Természetesen, ha ennyi speciális feladat adódik, okos dolog végiggondolni, nem célszerűbb-e, ha a beteg a kórházban marad és ott látják el. Különösen, ha nagy a kockázat.

Fontos, hogy a szakápoló jártas legyen mind az otthoni, mint pedig az intézményi ellátásban, mert elengedhetetlen, hogy tudja, mit kell tennie vészhelyzet esetén, s megoldja a dolgokat akkor is, ha a beteggel egyedül van. Legyen tisztában azzal, kit kell értesíteni, hogyan lehet szaksegítséget kérni.

Amennyiben döntésünk az, hogy szakápoló segítségét vesszük igénybe, akkor azt kérhetjük a háziorvosnál, valamint a területileg illetékes, otthoni betegápolást végző cégektől is igényelhetjük.

Ezek a szakfeladatokat egészségbiztosítás keretein belül, de önfinanszírozó formában is elláthatják.

A demencia szakkifejezés a gondolkodás és a memória rosszabbodását, fokozatos elbutulást jelent.

Ha úgy döntünk, hogy nem OEP által támogatott szolgáltatást választunk, előre gondoljuk át, miben is lesz szükségünk a beteg otthoni ellátása során a segítségre, hiszen nem mindegy, mennyit is fizetünk pontosan ezért.

A cégeknél eltérések lehetnek a gondozó és a szakápoló óradíját illetően. Példának okáért a fizikailag még jó állapotban levő, de Alzheimer-kóros nagyszülő esetén, aki bár látszólag jól van, de egyedül élni már nem képes, nem tud magának bevásárolni, elfelejti bevenni a gyógyszereit és épp csak eszik-iszik magától, a gondozónak 24 órán át segítenie kell. Azok a szakemberek, akik otthoni ápolásban tevékenykednek, tökéletesen tisztában vannak a demenciás állapotokkal, ezért jól tudják kezelni az ilyen pácienseket.

A szakápoló segítsége azonban csak akkor kell, ha a betegnek például infúziót kell kapnia hosszabb ideig.