Lugosítani kell vagy savasítani?

Manapság nagyon divatos a lúgosítási irányzat – mindenki lúgosít – lúgos vizet iszunk, nem eszünk húst, mert savasít, azért vagyunk vegetáriánusok, mert el vagyunk savasodva, stb.

Valóban annyira fontos a lúgosítás? Mi történik, pl. ha állandóan lúgos vizet iszunk?

(Mert azt hirdetik, hogy lúgos víz sokkal egészségesebb, mint a normál víz).

Ahhoz, hogy erre a kérdésre korrekt választ tudnánk adni, ismernünk kell az emésztő rendszerünk működését.

Az elfogyasztott ételt a szervezet több ’’emésztő állómáson’’ bontja le. Az állati fehérjék bontása a gyomorban történik erősen savas közeg mellett (Ph 1,2), a növényi fehérjék, szénhidrátok és zsírok bontása a nyombélben történik erősen lúgos közeg mellett (Ph 8-12). A két ’’állomást’’ erős záró izom választja el egymástól. Ez úgynevezett pilórus. Azért van erős záró izom, hogy a két emésztő közeg ne keveredjen és ne semlegesítse egymást.

Ha erős a gyomorsavunk – zárva van a pilórus. Emésztés előrehaladtával a gyomorban csökkent a gyomorsav erőssége, Ph 5-6-nál a pilórus megnyílik és az előemésztett étel lemegy a nyombélbe. A pilórus zárását nyitását többek között a gyomorsav erőssége szabályozza.

Mi történik, ha lúgos vizet iszunk?

A lúgos víz gyengíti a gyomorsav erősségét. A legyengült gyomorsav mellett a pilórus izmai nem zárodnak erősen, a gyomorsav belekerülhet a nyombélbe, ahol semlegesíti a lúgos emésztő közeget – így, elsavasodik a nyombél ph-ja, inaktiválodank a nyombélben lévő enzimek, többek között a glutént bontó transzglutaminaz enzim (glutén intolerancia kialakulásában nagy szerepet játszik ez a folyamat).

A gyomor és nyombél között lévő erős záró izom, pilórus károsodása – igazi katasztrófa a szervezet számára. A gyomor savas enzimje és a nyombél lúgos enzimje kölcsönös semlegesítése kizárja a táplálék megemésztésének normális folyamatát.

Ha a gyomorban kevés vagy semmi sav nem található, akkor nem bomlanak le az állati eredetű fehérjék, a nyombélben pedig nem bomlanak le a növényi eredetű fehérjék. Az emésztetlen fehérjék rothadásnak indulnak a bélrendszerben, elszaporodnak a káros bélbaktériumok, felborul a bélflóra egyensúly. A bélflóra fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Egészséges bélflóra – erős immunrendszer, hatékony méregtelenítés, stb.

A gyomornedvek csökkent savassága arra kényszeríti a beteget, hogy több növényi eredetű táplálékot fogyasszon, mint állatit. A beteg úgy érzi, hogy lúgosításnak köszönhetően sokkal jobban van! Igén, jobban lesz, mert megszűnik az állati fehérjék rothadása a belekben, tisztul a szervezete. Azonban, ha nem fogyasztunk állati eredetű fehérjéket, drasztikusan csökken a gyomor sav termelése. Ez hosszú távon több problémát okoz – többek között gyengíti a bél immunitását, a szervezet nem kapja elegendő esszenciális aminosavat. A növényi táplálkozás a májat több epe kibocsátására készteti. Végső soron az egész szervezet működése átmegy egy lúgosabb üzemmódba, ezzel legyengül a szervezet védelme a nehézfémekkel szemben (Hg, Tl, Pb, Bi). Az alkálifémek (Sr,Cs, Rb és mások) kedveznek a rákos folyamat kialakulásának, még akkor is, ha azok nem radioaktívak.

A szervezet lúgosítása daganatos sejteknek kedvez. Most sokakban felmerül a kérdés – nem fordítva? Szervezet elsavasodása vezet a daganatok kialakulásához! Ez az általánosan elfogadott állítás.

Milyen ph kedvez a daganatos betegségek kialakulásának?

Bármely daganat esetén a szervezetben drasztikusan megnő a tripszinek és kemotripszinek mennyisége. Maguk a daganatos sejtek termelnek ezeket az enzimeket, hogy a segítségükkel „felfalják’’ az egészséges sejteket. Az egészséges embernél ezeket az enzimeket a hasnyálmirigy termeli és ezek erősen lúgos ph-jával rendelkeznek.

Akkor milyen ph mellet fejlődik a daganat? Savas vagy lúgos közegben?

A választ az olvasóra bízom. Célszerű lenne a savasság és lúgosság kérdését ilyen aspektusban is megvizsgálni.

Hatvani Galina