Top 5 szexuális úton terjedő betegség - 2. rész

A szifilisz rövid és hosszú távon is rombol

A szexuális úton terjedő betegségek komoly problémákat válthatnak ki. A legfertőzőbb betegségek tartoznak ide, s amellett, hogy tüneteik nagyon kellemetlenek, súlyos szövődményeket és meddőséget is okozhatnak. Ismerjük meg ezeket közelebbről!

A szexuális úton terjedő fertőzések közé a leginkább fertőző betegségek sorolhatók. S annak ellenére, hogy sokszor, sokféle módon hívják ma már fel az emberek figyelmét a védekezésre, előfordulásuk aránya nem csökken. Különösen a chlamydia fertőzések gyakorisága emelkedett meg.

S bár a nemi úton terjedő betegségek leginkább külsőleg látható megnyilvánulásaikról ismertek, többségüknek egyéb jelei is vannak, melyek érintik a bőrt, a szemet, a szájüreget vagy a test más részeit.Lássuk ezeket közelebbről!

5. Szifilisz

A szifilisz szexuális úton terjedő betegséget úgy is jellemzik, mint „a nagy utánzót”, színlelőt, az ugyanis, aki a fertőzést elkapja, többféle szakaszon megy át betegsége során. Minden fázisban különféle bőr- és szisztémás megnyilvánulásai vannak a fertőzésnek, ezek azonban más betegségekre hasonlíthatnak.

A szifilisz a Treponema pallidum spirochétával fertőzött sebek érintésén keresztül terjed. Ha nem kezelik, a fertőzés elsődleges, másodlagos, látens és késői szakaszokban halad előre.

Az elsődleges szifilisz klasszikus elváltozása nem fájdalmas, gumiszerű fekély, melynek szélei felemelkednek. Többnyire 3-6 hétig tart, kezeléssel azonban hamarabb meggyógyul. Bár ezek a fekélyek általában egyedülállóak, HIV-fertőzötteknél ilyen elsődleges elváltozásokból több is előfordulhat.

Hetekkel vagy hónapokkal az elsődleges szifilisz után következik azonban a diffúz papulosquamous kitörés, amely a másodlagos szakasz leggyakoribb megnyilvánulása a bőrön. Az elváltozások általában 1 centiméter nagyságúak, a törzsön kívül a végtagokra is kiterjednek, sőt, a tenyér, a talp is érintett lehet. Színük rózsaszín vagy vörösesbarna, meglehetősen ijesztőek. A kitörések nyálkahártya-felszíneket is tartalmazhatnak, melyek jellemzően megemelkedett, szürke vagy fehér papulákként jelentkeznek - ez a condyloma lata.

A condyloma lata ezen szexuális úton terjedő betegség esetében az ágyék, a belső comb, a hónalj és a köldök nedves területein, illetve a mell alatt is megjelenhet. Ha nem kezelik, a kiütések hetek múlva múlnak el, de a nemi betegség jelentkezését követő 2 évben visszatérhetnek.

A pöttyszerű, piros kiütések szintén a másodlagos szifilisz jelei, melyek a talpon és a tenyereken láthatók, s ezek alapján alapvetően el lehet különíteni ezt a szexuális úton terjedő betegséget a pszoriázistól, sarcoidosis-tól, pikkelysömörtől vagy egyéb bőrbetegségektől.

Késői szifilisz esetén már a szív- és az érrendszer is érintett, gumós szifilisz és neuroszifilisz alakulhat ki. A harmadlagos fertőzés kimondottan a gumós és a szív- és érrendszeri szifiliszre utal.

A gumós változat nagyon ritka, a testen bárhol előforduló, ún. granulomatózus reakciót jelent, mely a bőrt, a csontokat és a belső szerveket is érintheti. A gumós szifilisz tipikusan immunhiányos HIV-fertőzötteknél jelentkezik, a bőrben és a csontokban fordul elő, de a belső szervek is érintettek lehetnek. Kerek, szabálytalan formájú fekélyek vagy ún. granulomatosus elváltozások alakulnak ki.

A szív- és érrendszeri szifilisz jellemzően vasculitis-t, vagyis érgyulladást okoz a tápláló erekben, mely legyengíti az aorta gyökér falát. A felemelkedő mellkasi aorta gyulladása aorta dilatációhoz és aorta regurgitációt okoz, bár a betegnél többnyire tünetmentes zörej jelentkezik.

A neuroszifilisz korai vagy késői is lehet. A korai idegszifilisz tünetmentes állapotot jelent, de szifilitikus agyhártyagyulladást, meningovaszkuláris, valamint szemet és fület érintő szifiliszt is magába foglalhat. A késői szakaszban a szifiliszes gerincvelő-sorvadás (tabes dorsalis) és az általános parézis, vagyis agyi eredetű bénulás a jellemző.

Létezik veleszületett szifilisz is, mely késői stádiumú szexuális úton terjedő betegség. Az ezzel a fertőzéssel világra jött újszülöttek 60-90 százaléka születésekor tünetmentes, ám ha nem kezelik, súlyos egészségügyi komplikációi lehetnek, akár meg is halhat. A korai stádiumú veleszületett szifilisz 2 éven belül jelentkezik, ellentétben a késői stádiumúval, mely később is felütheti a fejét. Ha a gyermek születésekor tüneteket mutat, akkor azok leggyakrabban a kiütés, orrfolyás, sárgaság, általános lymphadenopátia, hepatomegalia és a csontváz rendellenességei.

A késői stádiumú szifilisz jellemzően a korábbi fertőzés krónikus hegesedése és tartós gyulladása következményei.

Késői stádiumú, veleszületett szifilisznél a szaruhártya kötőszöveti gyulladása ún. interstitialis keratitis-t okoz. Ebben a szakaszban egyéb szövődmény lehet többek között a nyeregorr, rövid maxilla, szenzineurális halláskárosodás, frontális domborítás, bevágott Hutchinson metszőfogak, sőt az értelmi fogyatékosság is.

Ahhoz, hogy a szifiliszt ne vihessék át az újszülöttre, a terhes nőket a várandósság korai szakaszában megvizsgálják. A magas kockázatnak kitett, vagy veleszületett szifilisz magas előfordulási gyakoriságával rendelkező közösségekben élő nőket 28 hetes terhesen, majd a szülés után is szűrik.

A szifiliszt kétféle vérvizsgálattal diagnosztizálják, ezek az ún. nem treponemális és treponemális tesztek.