Túl zsírosak lehetünk – ha nem is jellemző ránk a túlsúly

Nem minden zsír azonos

Nem újdonság, hogy ügyelnünk kell a kilóinkra, ha kerülni szeretnénk a szívbetegség kockázatát – ám a történet ezzel korántsem ér véget. Lehetünk ugyanis túl zsírosak attól, hogy túlsúly nem igazán jellemző ránk.

Lehetünk zsírosak anélkül, hogy túlsúlyosak lennénk? A válasz igen. Ez ugyanis azt jelenti, hogy szervezetünkben zsírt tárolunk, annak ellenére, hogy a mérleg azt mutatja: nem vagyunk túlsúlyban. A különbség kulcsfontosságú, ha a szív egészségéről van szó.

Az orvosok évtizedek óta mérik a páciensek testtömeg-indexét (BMI-t), s úgy tekintenek rá, mint az elhízáshoz kapcsolódó szívbetegség-kockázat meghatározójára. Léteznek ma már online kalkulátorok is, melyekkel az ember maga is meg tudja állapítani a BMI-je értékét.

A BMI alapvetően a test zsírtartalmát határozza meg a testmagassághoz viszonyítva. Ugyanakkor, egyes bizonyítékok azt mutatják, hogy ez a számítási módszer tévesen osztályozhatja a szívbetegség kockázatának kitett emberek 50 százalékát, a felesleges zsír miatt.

Oka az, hogy nem minden zsír azonos. Zsírt tárolunk a has körül, melyet zsigeri zsírnak nevezünk – ez inzulinrezisztenciával és más anyagcsere-rendellenességekkel függ össze. A bizonyítékok szerint valaki, akinek méretes a dereka – férfiaknál 101 cm, nőknél 88 cm - sokkal nagyobb mértékben van kitéve a szívbetegség kockázatának, mint akinek kisebb, még akkor is, ha ugyanakkora a testtömeg-indexük. Vagyis nem a túlsúly a hangsúlyos a rizikó szempontjából.

Ki van tehát leginkább veszélynek kitéve?

Vannak genetikai összetevők, melyek azt jelzik, hogy a fehérbőrű férfiak, a feketebőrű nők, valamint az indiai és dél-ázsiai emberek az átlagosnál jobban ki vannak téve a hasi elhízás kockázatának.

Mit tehetünk? Annak érdekében, hogy elkerüljük a hízást és a hasi zsír „gyűjtését”, érdemes megfelelően táplálkozni és mozogni. Így a teljes testzsírból veszítenünk.

Szerencsére a legveszélyesebb, a zsigeri zsír távozik elsőként.