Az alvászavar jelentkezhet helytelen életmódbeli tényezők következményeként, illetve kísérhet bizonyos pszichés kórképeket. Ám hátterében testi betegségek is állhatnak, cikkünkben ez utóbbiakkal foglalkozunk részletesen.

Agyat érintő, neurológiai betegségek

Számos neurológiai, illetve agyat érintő betegség, így a sclerosis multiplex, a Parkinson-kór, az epilepszia, az agydaganatok és a stroke jelentős mértékű alvászavarokkal és olykor fokozott nappali fáradékonysággal járnak. A köztiagy bizonyos betegségei súlyos nappali fáradékonysággal járhatnak, ilyen az úgynevezett idiopátiás hiperszomnia vagy a narkolepszia.

A neurológiai betegségek közé tartoznak az éjszaka jelentkező mozgászavarok, amelyek közül a legjelentősebb a nyugtalan láb szindróma, amelyre az jellemző, hogy éjszaka az alsó végtagokban kellemetlen érzés jelentkezik, ami a láb mozgatására kényszeríti a beteget és megakadályozza az elalvást, illetve ha sikerül elaludni, akkor az önkéntelen lábmozgások megzavarják az alvás folytonosságát. Számos alvás közben jelentkező mozgási, magatartásbeli és vegetatív rendellenesség van még, ami befolyásolhatja az éjszakai pihenést, ezeket összefoglalóan paraszomniáknak nevezik. Ilyen például az alvajárás, az éjszakai felriadás (pavor nocturnus), a lidérces álom, az alvási bénulás, az éjszakai ágybavizelés (enuresis), az éjszakai fogcsikorgatás (bruxizmus), illetve az elalváskor jelentkező paraszomniák, melyek közé például az úgynevezettrobbanó fej szindróma, bizonyos testrészek vagy az egész test rángatózása, illetve hallucinációk tartoznak.

Éjszakai felriadás felnőttkorban

A diabéteszes polineuropátia, mely a cukorbetegség szövődménye lehet, elsősorban a végtagokban lévő idegpályák sérülését jelenti, mely fájdalommal, zsibbadással, érzészavarokkal és lábszárgörcsökkel jár, miáltal megzavarja az alvást.A fájdalom égető jellegű, és minden érintés fokozza, ilyenkor a beteg azt sem bírja elviselni, hogy a lábához érjen a takaró. Jellemző a diabéteszes neuropátiára az, hogy a vegetatív idegrendszer is károsodik.A vegetatív idegrendszer többek között a szívműködést, a keringési funkciókat, az emésztést, a légzést, a verejtéktermelést, valamint az alvást is szabályozza. Alvászavarral járó neurológiai betegség az Alzheimer-kór, a vaszkuláris demencia és valamennyi további demenciatípus is.

Krónikus fáradtság szindróma

Önálló betegség, a hátterében álló okokat illetően még viták folynak, pszichés és fizikai tünetekkel jár, köztük alvászavarral.

Éjszakai légzészavarok

Az éjszakai légzészavarok a népesség 2-5%-át érintik. A horkolás az éjszakai légzészavarokra utaló vészjelzés. Elsősorban azoknál, akik horkolnak - de nem kizárólag náluk! -, fordulnak elő alvás közbeni légzéskimaradások. Az ilyen légzéskimaradások, melyeket apnoénak neveznek, a vér oxigénszintjének csökkenéséhez vezetnek. Az alvási apnoéval járó légzéskimaradások időtartama átlagosan 30 mp, azonban akár 1-2 perc is eltelhet, mire a beteg ismét levegőt vesz.

A leggyakoribb az úgynevezett obstruktív alvási apnoe, amelyre az jellemző, hogy alvás közben a torok izomzata túlságosan elernyed, aminek következtében a garat annyira beszűkül, hogy a légutakba nem jut levegő. Minden egyes légzéskimaradást megébredés követ, ami jelentős mértékben zavarja a páciens alvását. Az ilyen légzéskimaradások, amelyek súlyos esetben éjszakánként több százszor előfordulnak, nemcsak az alvás folytonosságát szakítják meg, hanem minden alkalommal jelentős stresszreakciót váltanak ki, ugyanis stresszhormonok elválasztását indukálják. Ezért az alvási apnoe szindróma egy olyan betegség, amely a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek fokozott kockázatával jár. A betegek túlnyomó része saját maga nem veszi észre ezt az alvászavart, nincs tudomása róla, kizárólag a következményként jelentkező nappali fáradékonyságot észleli.

További betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

Számos egyéb betegség van, amely közvetett módon jelentős negatív hatással van az alvásra.

Ide tartoznak a hormonális betegségek (pl. pajzsmirigybetegségek (pl. pajzsmirigy-túlműködés), a hipofízis megbetegedései, a mellékvesekéreg betegségei), de a krónikus gyulladásos folyamatok is, amilyen a reumatoid artritisz és a daganatos betegségek. Minden olyan betegség, ami fájdalommal jár, nagyon súlyos mértékben zavarhatja az alvást, és úgy tűnik, hogy ez fordítva is igaz, vagyis a krónikus alvászavarok következtében a fájdalomküszöb csökken, azaz fokozódik a fájdalommal szembeni érzékenység.

Szív- és érrendszeri betegségek: például szívritmuszavarok, szívelégtelenség, koronáriás szívbetegség (szívkoszorúér-betegség). Légúti betegségek: minden olyan betegség, ami légszomjjal, légzési nehezítettséggel, orrdugulással, ebből kifolyólag az oxigénfelvétel akadályozottságával, vagy köhögéssel jár, akadályozza a pihentető alvást. Így például az orrmelléküreg-gyulladás, a bronchitis, a krónikus vagy akut tüdőgyulladás, az asztma és a megfázás is.

Gyomorpanaszok, gyomorégés, gyomorfekély.

Fájdalmas ízületi- és izombetegségek: a már említett reumatoid artritisz mellett az ízületi porckopás (artrózis) is ide sorolható.

Az izom- és ízületi fájdalmakkal járó fibromyalgia szindróma (korábban fibrositis szindróma) vezető tünetei közé tartoznak az el- és átalvási nehézségek is. Fejfájás, migrén. A hormonváltozásokkal, így például a változókorban, a menstruáció körüli napokban, valamint terhesség során is jelentkezhetnek alvásproblémák. Viszketéssel járó bőrbetegségek, száraz bőr.

Betegségek, melyek alvászavarral járhatnak