D-vitamin hiány, halláscsökkenés és cukorbetegség: mi az összefüggés?

A D-vitamin hiány szoros összefüggésben áll a kettes-típusú cukorbetegség és a hallásromlás megnövekedett kockázatával.

A D-vitamin hiány világszerte nagyon gyakori, a felnőtt népesség több mint 40 százaléka van ennek a hiánybetegségnek kitéve. Több tanulmány is kimutatta, hogy a D-vitamin hiány nem csupán a cukorbetegség, hanem a halláscsökkenés és a diabéteszes retinopátia kifejlődésében is hajlamosító tényező. A diabéteszes retinopátia a szem ideghártyájának súlyos betegsége, mely a rosszul beállított vércukorszint és a magas vérnyomás következményeként alakul ki.

A hallásromlás kifejlődésében fontos rizikófaktor a hiperglikémia, azaz a kórosan magas vércukorszint, valamint a magas vérnyomás.

A cukorbetegség és a hallásromlás kapcsolatára először 1961-ben hívták fel a figyelmet, amikor is egy tanulmányban úgy találták, hogy a diabéteszes retinopátiában szenvedőknél kétszer gyakoribb volt a halláscsökkenés előfordulása. Manapság már több tanulmány is igazolja az összefüggést.

Egy 2018-as töröktanulmánymegerősítette, hogy a cukorbetegség, és a magas frekvenciákat érintő halláskárosodás, a szédülés, a fülzúgás, valamint a hangingerekre adott csökkent agytörzsi válaszreakció között szoros kapcsolat mutatható ki. Azt is kimutatták, hogy a hallásromlás, illetve a diabéteszes retinopátia súlyosságát a vér D-vitaminszintje is befolyásolja. Ez is igazolja, hogy a cukorbetegség milyen összetett módon hat a hallószerv működésére és a hallás folyamatára.

A cukorbetegség szövődményeinek csökkentésében döntő tényező a vércukorszint szigorú ellenőrzés alatt tartása. A D-vitamin szintre is érdemes odafigyelni, illetve ellenőriztetni, hiszen a „napfényvitamin” szerepet játszik a cukorbetegség megelőzésében, befolyásolja az inzulin termelődését és hasznosulását, valamint a csontok leépülését is gátolja, ami a cukorbetegnél jellemzően gyorsabb ütemben zajlik.