Kizárhatják a vezetésből, aki alvás közben légzészavarokkal küzd

A statisztika szerint a légzéskimaradásban szenvedők két-háromszor akkora eséllyel okozhatnak közúti balesetet. Ezért és a szövődmények miatt is fontos mielőbb orvoshoz fordulni a problémával – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Sok betegség eredhet az alvás közbeni légzészavarokból

Az esetek többségében a betegek mellett alvók veszik észre a tüneteket – hívta fel a figyelmet Molnár Viktória fül-orr-gégész szakorvos, a Semmelweis Egyetem tanársegédje. Ugyanakkor sokszor a társbetegségek – magas vérnyomás, cukorbetegség – meglétéből lehet az alvás közbeni légzéskimaradásra következtetni – tette hozzá.

Ha valakinél gyanúsan fennállhat a betegség, sürgősen orvoshoz kell fordulni, hiszen később magas vérnyomást, cukorbetegséget, stroke-ot okozhat, de következménye lehet a demencia és a szexuális diszfunkciók is, azaz komplex betegségpalettát okozhat a kezeletlen alvás közbeni légzészavar – figyelmeztetett.

Az alvási apnoének három fokozata különböztethető meg, és mindegyik egyedi terápiát kíván – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mi irányította rá a figyelmet az alvás közbeni légzéskimaradás problémájára, Molnár Viktória azt mondta: a veronai buszbaleset biztosan rávilágított a betegség jelentőségére. Korábban is voltak ilyen betegek, de senki sem következtetett alvás közben fennálló problémákra.

Nem kap elég oxigént az agy, amitől a beteg felébred

A komplex betegségpaletta komplex gyógyítást is igényel. Szükség esetén akár több szakterület orvosai is együttműködhetnek, és a probléma komolyságát jelzi, hogy diagnosztizált és kezeletlen alváskimaradással nem lehetne autót vezetni – feltéve, ha ez kiderül. A következmények miatt persze érdemes azonnal a végére járni, mielőtt halmozódnának a bajok.

Aki alvás közbeni légzéskimaradásban szenved, annak hiába működnek a hasi és mellkasi légzőmozgásai, az orra és a gégéje között elzáródik a levegő útja. Mivel így nem áramlik kellő levegő a tüdőbe, az agy nem kap megfelelő mennyiségű oxigént, emelkedik a szén-dioxid szintje, amitől a beteg felébred. Ezek a mikroébredések teljesen feldarabolják az alvást, hiszen a normális alvási struktúrák nem tudják követni egymást – magyarázta a Molnár Viktória.

Hangsúlyozta: az ilyen alvás nem hatékony,

a beteg nem tudja kipihenni magát, ami nappali tüneteket is produkálhat.

Ilyen a figyelem- vagy koncentrációzavar, fejfájás, álmosság, aluszékonyság vagy akár pillanatokra el is aludhat. Ha ezek a mikroalvások – kanyarodott vissza a közlekedéshez – piros lámpánál történnek, az súlyos közúti balesetekhez vezethet.

Akár alváslaborba is eljuthatnak a páciensek

A háziorvosi rendelőben kaphatnak beutalót a betegek a szakorvosokhoz, de a páciensek maguktól is felkereshetik a fül-orr-gégészeti szakrendeléseket. Az első lépés a kikérdezés, ami alvásról szóló kérdőívekkel egészülhet ki. Ezt követi egy fizikális teszt, amely során az orvos átvizsgálja azokat a helyeket, ahol az elzáródás és horkolásos hang kialakulhat, majd hazavihető eszközt kap a beteg, amely fontos paramétereket követ figyelemmel. Ha ezek az értékek jelentősen eltérnek a normálistól, akkor a pácienst alváslaborba küldik tovább – fogalmazott a szakorvos.

Az alváslaborban alvás alatti endoszkópos vizsgálatokat végeznek, amely gyógyszerrel indukált alvás során, műtéti körülmények között történik. Abetegek a gyógyszerektől kifejezetten kellemes alvásélménnyel ébrednek fel, és az sem mellékes, hogy közben kiderül a horkolás és a légzéskimaradás oka és helye is.