Öt mítosz a dobozos gyümölcslevekről

Vajon igaz az, hogy a hosszabb szavatossági idővel rendelkező dobozos gyümölcslevek legalább olyan egészségesek, mint amit otthon készítünk?

Az alábbiakban lerántjuk a leplet az 5 legelterjedtebb mítoszról, ami a dobozos gyümölcsleveket övezi.

MÍTOSZ: Jobb a gyümölcsöket és zöldségeket nyersen enni, mert így több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, mint a gyümölcslevek.

TÉNY: A 100%-os gyümölcslevek friss zöldségekből és gyümölcsökből készülnek, így tápanyagtartalmuk közel azonos, tehát tökéletes vitamin- és ásványi anyag források. A termékeket pasztörizálják, de a folyamat nem csökkenti jelentősen a tápértéküket. Felmerült valakiben is, hogy a nagymama által készített gyümölcslevek nem egészségesek? Ugyanez vonatkozik a dobozos gyümölcslevekre is.

MÍTOSZ: A dobozos gyümölcslevek hozzáadott édesítőszert tartalmaznak és fogyasztásuk nem ajánlott gyermekek számára.

TÉNY: A dobozos 100%-os zöldség- és gyümölcslevek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot – az Európai Parlament által 2011-ben elfogadott tilalomnak megfelelően. Csak olyan természetes cukrokat tartalmaznak, amelyek megtalálhatók abban a zöldségben vagy gyümölcsben, amiből a levek készülnek. Fontos megjegyezni, hogy a zöldségek és a gyümölcsök fontos összetevői az étrendünknek, a dobozos 100%-os gyümölcslevek pedig fontos részei lehetnek gyermekeink étrendjének.

MÍTOSZ: A dobozos gyümölcslevek egészségtelenek a tartósítószerek és egyéb mesterséges hozzáadott anyagok miatt.

TÉNY: A gyümölcslevek gyártása során több követelménynek kell megfelelni, ezeket nemzeti és uniós jogszabályok szabályozzák. A jelenlegi szabályozás értelmében a 100%-os gyümölcslevekhez tartósítószereket, mesterséges színezéket és aromákat tilos hozzáadni.

MÍTOSZ: A gyümölcsleves dobozok egészségtelenek, a csomagolás alkotóelemei bejutnak az élelmiszerekbe.

TÉNY: Semmi sem állhatna távolabb a valóságtól. A kartondobozoknak különleges szabványoknak és előírásoknak kell megfelelniük, és a fogyasztók számára teljesen biztonságosnak kell lenniük. A kartondoboz kialakítása biztosítja a benne lévő tartalom megfelelő védelmét az olyan külső tényezők káros hatásaival szemben, mint a levegő, a nedvesség vagy a fény. A Tetra Pak kartondobozai például legnagyobb részben papírból készülnek (átlagosan 75%), de tartalmaznak műanyagot (20%) és alumíniumot (csak 5%). A doboz többrétegű szerkezete garantálja, hogy a termék megőrzi frissességét tartósítószerek nélkül, az alumíniumréteg pedig (az emberi hajszálnál vékonyabb) aszeptikus védőréteget képezve gátolja a mikrobák bejutását a gyümölcslébe. Ez az alumínium réteg soha nem érintkezik közvetlenül a doboz tartalmával.

MÍTOSZ: A kartondobozok szennyezik a környezetet, mivel műanyagot és alumíniumot is tartalmaznak.

TÉNY: A kartondoboz, amelyet például a Tetra Pak is gyárt, több anyagból álló csomagolás, amely teljes mértékben újrahasznosítható. A viszonylag egyszerű rétegelválasztási technológiának köszönhetően papír, műanyag és alumínium különíthető el a feldolgozásra használt ún. hidropulperben, így kiváló minőségű másodlagos nyersanyag nyerhető. A karton újrahasznosítása során a cellulózból papírtermékek készülnek, míg a műanyagot és az alumíniumot a műanyagiparban hasznosítják - például kerti bútorok előállításához.

A gyümölcs- és zöldséglevek értékes vitamin- és ásványi anyag források, sokféle antioxidánst tartalmaznak, míg a természetes gyümölcslevek és püré gyümölcslevek értékes rostokat is tartalmaznak. A napi étrendet tökéletesen kiegészítik, biztosítva az alapvető tápanyagokból szükséges mennyiséget, támogatva az immunrendszer működését, szabályozva az emésztőrendszert és lelassítva az öregedési folyamatot. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Okostányér ajánlása szerint naponta legalább négy adag zöldség vagy gyümölcs fogyasztása javasolt, ebből legalább 1 adag legyen friss vagy nyers. A gyümölcs- és zöldséglevek szintén jó vitaminforrások, és hozzájárulhatnak a szervezet folyadékszükségletének kielégítéséhez is, főleg ha magas gyümölcstartalmú típusokat választunk.