Milyen szűrővizsgálatok ajánlottak nőknek? 1.rész

A megelőzés a legjobb gyógymód! Sajnos, sok ember figyelmen kívül hagyja az orvosi ellenőrzéseket, noha életet menthetnek. Mely vizsgálatokon célszerű egy nőnek rendszeresen megjelennie?

Aligha kell mondani, de ismételni sosem árt: a megelőzéssel lehet legjobban gyógyítani, legyen szó rákról, cukorbetegségről vagy akár csontritkulásról. Ha idejekorán észreveszi a jeleket az orvos, könnyen kezelhető és kordában tartható a probléma.

Rendszeres ellenőrzésekre azért van szükség, mert kimutatják a betegséget, még mielőtt tüneteket produkálna. Hogy milyen orvosi ellenőrzések ajánlottak a nőknek, az az életkortól, a családban előforduló betegségektől és saját kórtörténetünktől is függ, beleértve az egyéb kockázati tényezőket. Ám a leggyakoribbak az alábbiak.

1.Mellrák

Minél előbb rátalálnak, annál nagyobb eséllyel gyógyítható. A kismértékű mellrákok kisebb valószínűséggel terjednek szét a nyirokmirigyekre és a létfontosságú szervekre, mint amilyen a tüdő és az agy. Ha 20-30 évesek vagyunk, orvosunk már javasolja a vizsgálatot rendszeres ellenőrzés keretében, melyet 1-3 évente végeznek. Ha van esetünkben valamilyen rizikófaktor, ennél gyakrabban kell ellenőriztetni.

2.Mammográfia

A mammográfia során alacsony dózisú röntgensugarakkal vizsgálják meg a melleket, így észrevehetők a csomók mielőtt még tapinthatóvá válnának, noha az eredmények nem mindig zárják ki a rákot. 40 éves kor felett évente kell mammográfiára menni. 50 és 74 éves kor között minden második évben ajánlott. Magas kockázat esetén (ha például a családban volt már mellrákos eset) gyakoribb ellenőrzés szükséges.

3.Méhnyakrák

A rendszeres Pap kenet-vétellel a méhnyakrákot egyszerű megelőzni. A méhnyak keskeny átjáró a vagina és a méh között. A Pap kenet megtalálja a kóros sejteket benne és eltávolíthatók, mielőtt még kialakulna a rák. A méhnyakrák leggyakoribb okozója egyébként a human papillomavirus (HPV).

A Pap-kenettel a nőgyógyász mintát vesz a méhnyakból és laborban analizáltatja. Az első kenetet 21 éves korig érdemes levetetni, ezután pedig 2 évente. 30 éves kor felett HPV-teszt is kérhető. Mindkét ellenőrzés nagyon hatékony.

4. Csontritkulás (osteoporosis) és törött csontok

A csontritkulás az az állapot, melyben az ember csontjai gyengébbé válnak és törékennyé. A menopauza után a hölgyek veszíteni kezdenek a csonttömegből, de a férfiaknál is kialakul a csontritkulás. Első jele a nagy fájdalom kis esés, ütés, hirtelen csavar esetén is.

Speciális röntgennel ma már mérhető a csontsűrűség – kimutatja a csont gyengeségét, mielőtt eltörne és előre megjósolja az esetleges töréseket. A vizsgálatot minden 65 éves és ennél idősebb nőnek ajánlják, ám ha magas kockázatnak vagyunk kitéve, akkor ennél hamarabb is el kell kezdeni ellenőrzésre járni.

5.Bőrrák

Igen sokféle bőrrák van, de a korai kezelés mindegyik esetében hatékony lehet. A legveszélyesebb a melanoma, mely a bőr színét produkáló sejteket érinti. Egyes embereknél örökletes a melanoma kockázata, melyet még fokoz, ha a bőrt túlzott napsütésnek teszik ki. A bazális sejtes- és a laphámrák gyakori, nem melanoma-típusú bőrrák.

A bőrrákot ugyancsak érdemes ellenőriztetni. Figyeljünk minden változásra a bőrünkön, az anyajegyekre, a szeplőkre. Ha formájuk, színük, méretük megváltozik, az nem jelent jót. A bőrgyógyász megállapítja, miről is van szó, ilyenkor sürgősen fel kell keresni!

6.Magas vérnyomás

Nem hangzik olyan ijesztőnek, mégis ölhet. Minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb a kockázata a magas vérnyomásnak, főleg, ha túlsúllyal küzdünk vagy rosszak az étkezési szokásaink. A magas vérnyomás szívrohamot vagy stroke-ot okozhat minden előjel nélkül. A vérnyomás csökkentése megelőzi az olyan veszélyeket, mint a szívbetegség és a veseelégtelenség kialakulása.

Igen fontos tehát rendszeresen ellenőriztetni a magas vérnyomást is. Az első érték (a szisztolés) ugyanolyan lényeges, mint a második (diasztolés érték). A szisztolés érték a vér nyomását mutatja, amikor ver a szív, míg a diasztolés a szívdobbanások közötti nyomásról árulkodik. Egy normális érték felnőttek esetében 120/80 alatti. A magas vérnyomás vagy hipertenzió 140/90 vagy ennél magasabb. A kettő közötti a prehipertenzió, amely már a veszély „előszobája”. Konzultáljunk orvosunkkal, milyen sűrűn érdemes ellenőriztetnünk a vérnyomásunkat!

A cikket folytatjuk.