Jogunk van az egészséges munkakörnyezethez

Munkaadónak és munkavállalónak egyaránt az az érdeke, hogy ne legyenek, vagy legalábbis csökkenjenek a nem megfelelő munkakörnyezetből adódó táppénzes hiányzások.

Kevesen tudják, de minisztériumi rendelet szabályozza, hogy milyen körülményeket kellene biztosítani a képernyő előtt ülő dolgozóknak, akik az alapfelszereltségen kívül a helyes testtartáshoz szükséges, ún. ergonómiai eszközöket is igényelhetnek maguknak a munkahelyükön.

Sokan nem tudják, de a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet értelmében, többféle munkavégzést segítő eszköz jár a legalább napi 4 órát monitor előtt töltő munkavállalóknak, ha igénylik ezeket. Szemészeti szakorvosi vizsgálat után például a képernyőnézéshez jár az éleslátást biztosító szemüveg. A szakorvosi javaslatot kétévente kell kérni ehhez.

Az irodai szék legyen stabil és biztosítsa a könnyű, szabad mozgást és a kényelmes testhelyzetet. A szék magasságának pedig állíthatónak és dönthetőnek kell lennie. Az ülés közbeni helyes testtartás felvételéhez és megtartásához igény esetén láb-, sarok-, kar- és csuklótámaszt kell biztosítani.

A rendelet kitér a szabad helyváltoztatást és mozgást biztosító helyigényre, a tükröződést kiküszöbölő megoldásokra, a megfelelő megvilágításra és fényviszonyokra, de még arra is, hogy a munkaasztal legyen olyan felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. A laptartónak pedig állíthatónak és megfelelő magasságban rögzíthetőnek kell lennie, hogy a használó kényelmesen tudja olvasni a monitort.

„Amíg ülés közben nem rögzül be a helyes testtartás, mindenképpen érdemes ezt elősegítő eszközöket használni – mondja Csala Kitti az irodai ergonómiával foglalkozó cég márkamenedzsere. – A Fellowes 4 zónára osztotta a problémás területeket és ezek mindegyikére kínál megoldást. Az első terület a hát és a derék. A fájdalmak kialakulásának megelőzéséhez megfelelő szék, hát- és lábtámasz szükséges. A második veszélyzóna az állandó egér- és klaviatúrahasználattól igénybe vett csukló, a harmadik a nyaki rész, amelynek fájdalmát az okozza, hogy nem a megfelelő szemmagasságban és távolságban nézzük a monitort, amihez emelő kellhet. A negyedik terület pedig a legideálisabb megoldásra, az ülő munkát az állóval váltogató munkavégzésre ad lehetőséget a legkorszerűbb, könnyen átállítható ülő-álló munkaállomásokkal.”

A megfelelő munkakörnyezet kialakítása a költséghatékonyságon kívül egyre nagyobb szerepet játszik a munkaerőtoborzásban és a dolgozók megtartásában is, hiszen a jó közérzet mellett a legfontosabb értékünk, az egészségünk megőrzéséhez járul hozzá.