Hogyan kertészkedjünk ebben a forróságban?

Hazánk időjárása egyre inkább trópusi éghajlat felé tolódik, nyáron kevés a csapadék, és gyakran a hőmérő a 40 fokot is meghaladja, mint azt idén nyáron is tapasztaljuk.

A hobbikertészek számára évről évre egyre nagyobb gondot okoz a kertek fenntartása és locsolása, hiszen a vízszámla is egyre drágább lesz.

Hogyan kertészkedjünk, melegben? Íme, néhány tipp és jó tanács a Kertvarázs Magazin kertészétől!

A kissé megbolondult nyári időjárás miatt egyre kevesebb hobbikertész vállalkozik arra, hogy nyáron smaragdzöld pázsitot ápoljon kertjébe, de sajnos egyre többen mondanak le a konyhakert és a virágoskert örömeiről is.

Az elmúlt években nyáron menetrend szerűek lettek a nagy viharok, jégesők, majd az ezt követő hetekig tartó perzselő forróság és szárasság.

Ha úgy gondoljuk, hogy a nyári vízszámla a napi locsolás miatt már olyan magas, hogy azt nem bírjuk, jó, ha átrendezzük kertünket, és olyan növényekkel ültetjük be a területet, amely jól bírja a szárasságot, és a napsütést.

Ha pedig mégis szeretnénk tovább kertészkedni, íme, néhány hasznos tipp:

Talajtakarással sok vizet spórolhatunk!

A mulcsozás jelentése egyszerűen fogalmazva: talajtakarás! Szinte minden olyan talajt, amelyben növények növekedni képesek, hosszabb rövidebb ideig egy élő réteg borítja.

Ha nyáron mulccsal fedjük be a zöldség és virágágyásokat, a növények számára kijuttatott nedvesség hosszabb ideig marad a talajban, így a napsütés hatására a talaj nem szárad ki olyan gyorsan, és sokkal kevesebb vizet kell majd használnunk az öntözésre.

Mikor érdemes mulcsozni?

Tavasszal érdemes a mulcs réteget először leteríteni a felásott és kigyomlált ágyásokba, mert így a talaj hamarabb felmelegszik. Ám ne közvetlenül a vetés után végezzük el a talajtakarást, mert így akadályozzuk a csírázást, és a kártevőknek is remek menedéket nyújtunk. A legjobb időszak a palántázás után, illetve nyár elején van.

Mivel érdemes mulcsozni?

Fűnyesedék, avar, szalma, élő növény, fakéreg, vagy pl. a zöldszőnyeg (Dichondra repens) nevű talajtakaró növény is, alkalmas erre a célra, amely gyorsan befutja a talajt, így gátolja a gyomok növekedését, és a talaj kiszáradását is.

Gyep helyett használjunk kavicságyat a kertben!

Ha ön is úgy gondolja, hogy elege van az állandó öntözést és trágyázást igénylő pázsitból, cserélje le kavicságyra, amely nem csak esztétikus, de semmilyen gondozást nem igényel.

Ezek a kis apró kerekded kövek tökéletesen helyettesítik a pázsitot, amikor a térelválasztás vagy a tér kitöltése a cél. A kavicságy modern hatást kelt a kertben, esztétikus, nyugtató hatású és akár egy pihenőhely, vagy egy játszóterület is kialakítható rajta.

A kavics kiválasztásánál több szempontot is érdemes figyelembe venni, pl. a terület nagyságát, a talaj szerkezetét, a vízelvezetést, stb.

Ha nem szeretnénk egyhangú unalmas felületet a kertben, ültessünk különböző formában sziklakerti növényeket, vagy egy kör formában egyszerűen toljuk félre a kavicsot, és ültessünk be egynyári illetve évelő növényeket. Egy másik megoldás, ha a kavicságy közepére elhelyezünk pár nagyobb dézsát, vagy cserepet és ezekbe ültetünk be különböző színes virágokat, növényeket.

Gyűjtsük össze az esővizet!

Mivel a víz díja egyre drágább az ügyes kertész és a háziasszony összefog, és kicsit spórol, ha felhasználja a természetes csapadékot.

Sok féle megoldás van arra, hogy csökkentsük a vízszámlát, íme, néhány ötletes példa:

• 1.A locsolásnál a több vizet csak a fiatal zsenge növényekre és zöldségekre szánjuk az idősebb példányok már beérik kevesebb vízzel is.
• 2.A csepegtető öntözés sokkal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a permetező öntözési módszer.
• 3.Helyezzük el néhány nagyobb akár 50 literes hordót a ház körül és ezekbe fogjuk fel az esővizet, hiszen egy ilyen hordóban akár 250 liter víz is tárolható.
• 4.Ha túl sok a vízdíj kertünk miatt, cseréljük ki a növény állományt és ültessünk több szárasság tűrő növényt, örökzöldet és cserjét, mert ezeket nem kell naponta öntözni.
• 5.A locsolócső végére szereljünk fel szórófejet, mert így pont oda jut, a víz ahová szeretnénk.
• 6.A fiatal zöldség és virágzó növényekhez használjunk csepegtető vagy szivárgó csövet, ezeket fektessük le 30 cm mélyen az ágyásba így folyamatosan és egyenletesen nedvesen tartja a földet.
• 7.A virágokat és növényeket vegyük körbe 5 cm vastag fenyőkéreg réteggel, mert így a talaj nem szárad ki olyan hamar és sokkal kevesebb locsolás is elég lesz.
• 8.A háztartásban felhasznált vizet, amibe nem került vegyi anyag ne öntsük, ki hanem vigyük ki a kertbe és locsoljuk meg vele a növényeket. Ilyen lehet, pl. ha megmosunk egy gyümölcsöt egy tál vízbe, vagy akár a tésztafőző vize is megfelel erre a célra.

Végül mutatunk néhány szárasság tűrő növényt, amelyek tényleg minimális öntözést igényelnek:

Agavé:

A közönséges agavé az egyik legismertebb fajta, hazája Mexikó, de ma már több európai kertben is megtalálható. A levelek tőrózsát alkotnak, színűk szürkészöld, leveleik felfelé állnak. Idősebb korban a növény elérheti a két-három méter átmérőt is, és a levelek végén 2-3 cm nagyságú tüskék ülnek. Kedvelik a meleg napos kerteket, így nyáron akár a 40 fokos hőséget is jól viselik. Télen a -6 fokos hideget is kibírják. Ez a fajta már 15 évesen is virágzik.

Levendula:

A levendulaa Fölközi-tenger mellékéről származó évelő félcserje. A rómaiak hozták be Európába, mint a szépségápolás alapvető kellékét. Virága kellemes, üde illatú, amelyből szappant készítettek és a fürdővizet gazdagították vele. A szárított virágot a padlóra szórva illatosították a szobát. Virágát használjuk fel. Egyiptomban és Perzsiában kezdték először tudatosan termeszteni. Magyarországon elsőnek Bittera Gyula kezdte meg a termesztését 1924-ben, egy Franciaországból származó alfajjal.

Jellegzetesen szárazságtűrő növény. A száraz, középkötött, mésztartalmú talajokat részesítsük előnyben az ültetésénél. Melegigényes, de a téli fagyokat jól tűri. A meleg mellett fényigényes is, ezért meleg fekvésű napos helyet válasszunk neki.

Záporvirág:

A záporvirág (gazania hibridek) eredeti élőhelye Dél –Afrika, ahol évelő növényként él, ám hazánkban mivel a mi téli hideg időjárásunkat nem bírja, a növény egynyári dísznövényként van számon tartva.

A virágok csak napfény hatására nyílnak nyáron, épp ezért gyakran napvirágnak is hívják, de talán épp ez a különleges tulajdonsága teszi a növényt oly vonzóvá a hobbikert barátok számára, hiszen kevés olyan dísznövény van, amelyik imádja és bírja a tűző nyári napsütést. Így a napvirágot ültethetjük balkonládába, cserépbe, sírokra, virágágyásokba, vagy sziklakertbe is, mivel a növény magassága 15-30 cm.