Egy koraszülöttnél életbe vágó lehet, hogy anyatejjel táplálják-e, az anya számára pedig a szoptatás és a fejés az egyik legfontosabb módja, hogy hozzájáruljon a kisbaba egészséges fejlődéséhez - egyebek mellett ez hangzott el a Szoptatásért Magyar Egyesület által szervezett hétvégi debreceni konferencián, melynek fő témája a speciális igényű csecsemők szoptatása volt.
Orvosok, védőnők, gyógytornászok és más szakmabeliek adtak elő többek között az ikercsecsemők, a koraszülöttek, a genetikai betegségekkel született gyermekek táplálásáról, szoptatásuk jelentőségéről. A résztvevők elsősorban laktációs tanácsadók, valamint orvosok, szakdolgozók, védőnők voltak.
Előadást hallgathattak meg az érdeklődők arról, hogy a születés utáni első három évben mennyire nagy jelentősége van a táplálkozásnak. Ugyanis ebben az időszakban különösen fontos, hogy milyen hatások érik a testet: a legújabb kutatások alátámasztják, hogy ezek a tényezők olyan visszafordíthatatlan genetikai változásokat idéznek elő, amelyek a következő generációkra is hatással lehetnek.
A konferencián mások mellett szó volt a kenguru módszer előnyeiről, a szájpadhasadékos újszülöttek szoptatásának lehetőségeiről, a genetikai rendellenességgel született csecsemők táplálásáról, az arc ízületi- és izomeltéréseinek szoptatásra gyakorolt hatásáról és kezeléséről, az idegrendszeri éretlenség és a szoptatás kapcsolatáról, az ikrek szoptatásának támogatásáról, valamint a táplálékallergiákról.
A konferencián elhangzott, hogy döntően az egészségügyben dolgozókon múlik a csecsemők szoptatásának sikere, ezért fontos, hogy a szakdolgozók kimerítő tudáshoz jussanak a szoptatástámogatásról és megfelelően tudják segíteni az anyát és a babát a szülés körüli időszakban. Az egészségügyi dolgozók által adott, sokszor elavult, nem helytálló tanácsok oda vezetnek, hogy az anyák a tervezettnél rövidebb ideig szoptatnak, ami kedvezőtlen a baba fejődése szempontjából.
A védőnői adatgyűjtésből származó legfrissebb (2014-es) nyilvános adatok szerint a csecsemők 51 százalékát kizárólag szoptatják az anyák az első négy hónapban, 5 százalékukat túlnyomórészt szoptatják, a csecsemők majdnem 40 százalékát szoptatják és hozzátáplálják, míg 4 százalékukat kizárólag mesterségesen táplálják. A szülés utáni első 6 hónapban már csak a csecsemők majdnem 40 százalékát szoptatják kizárólag, 55 százalékukat már hozzátáplálják.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2017-ben a receptre kiváltott tápszerek forgalma megközelítette a 8,5 milliárd forintot, ennek több mint a fele állami támogatás.
A Szoptatásért Magyar Egyesület több mint húsz éves múltra tekint vissza a szoptatás támogatásában, az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő, tájékoztató, oktató munkában. A szoptatás támogatása elismerten a legköltséghatékonyabb primer prevenciós tevékenységek egyike. Az egyesület célja, hogy elősegítse a csecsemők hat hónapos korig tartó kizárólagos és igény szerinti szoptatását, mint a legegészségesebb csecsemőtáplálási módot, valamint a szoptatás folytatását a hozzátáplálás mellett legalább két éves korig vagy azon túl, ameddig a kisgyermek és az anya igényli.
A szervezet tagjai orvosok, védőnők, laktációs szaktanácsadók, pszichológusok, szoptatást segítő csoportok vezetői és tagjai, valamint számos érdeklődő, aki egyetért az egyesület céljaival és aktívan támogatni kívánja annak munkáját. A feladatokat az egyesület tagjai és vezetősége nagyrészt önkéntes munkában végzi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.