Békebeli ízélmény: hajtogatott sajtos pogácsa

Egy jó pogácsa recept aranyat ér. Egy igazi békebeli, puha, levegős, hajtogatott változat meg aztán pláne.

Az utóbbi időben egyre bátrabban és szívesebben kísérletezgetek a konyhában. Ha olvasok valahol egy receptet, nem ragadok le a lemásolásánál, hanem azon töröm a fejemet, hogyan tudnám minél jobban nagycsaládosra szabni, hogyan alakíthatnám a mi ízlésünkre, milyen apró csavart tehetnék bele. Van, amikor sikerül a kísérlet és van, amikor nem. De ez benne van a pakliban. És már a gyerekek is egyre jobban viselik…, na meg én is.

Nagyon sokféle pogácsa receptet őrzök a felmenőimtől, de sajnos pont a kedvencem, az az igazi békebeli – puha, foszlós, réteges – sajtos változat valami megmagyarázhatatlan oknál fogva nem maradt rám. Így állhatott elő az a a faramuci helyzet, hogy miközben nekem a pogácsasütés igazi múltidéző tevékenység, a modern technológia előnyeit –értsd internet– kihasználva álltam neki felkutatni a számomra legtutibb sajtos pogácsa receptjét. Találtam ilyet, találtam olyat, kipróbáltam ezt, kipróbáltam azt, de valahogy egyik sem volt az igazi.

Ekkor jutott eszembe, hogy talán körbe kellene néznem az egyik kedvenc gasztroblogomon, aFalusi libákoldalán is.(Nagy bánatomra egy jó ideje már nem frissül a blog, de a receptek attól még isteniek.)És hát mint még soha, most nem csalódtam. Köszönöm a receptet nekik. Az arányokon és a hozzávalókon kicsit módosítottam, mert nem volt mindenből megfelelő mennyiség itthon, de az ízélményen ez semmit nem változtatott.

Napraforgómagos hajtogatott sajtos pogácsa