Olyan mikroszkóppark nyit Pécsen, amilyen a világon nincs

Ábrahám István, a pécsi orvosi kar élettani intézetének igazgatóhelyettese, az Európai Regionális Fejlesztési Alap által 785 millió forinttal támogatott hároméves projekt szakmai vezetője kifejtette: az úgynevezett “nano-bio-imaging” mikroszkóprendszerekkel a kutatók az eddiginél sokkal részletgazdagabb betekintést nyerhetnek akár az élő emberi sejteken belüli molekuláris kölcsönhatásokba is.

Az eszközök a biomolekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és -morfológiai paraméterek nagy pontosságú vizsgálatát teszik lehetővé új dimenziókat nyitva a biológiai és orvosi kutatások előtt – tette hozzá az egyetemi tanár.

A vizsgálatok során a daganatképződésben, az immunológiai, a gyulladásos és az idegrendszer degeneratíveredetű kórképeiben (Alzheimer-kór, epilepszia, szklerózis multiplex) szerepet játszó, sejten belüli jelátviteli útvonalak feltérképezését és terápiás célpontok pontos azonosítását végzik majd a tudósok – magyarázta a PTE Idegtudományi Centrumának vezetői tisztségét is betöltő professzor.

Ábrahám István arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt révén a közvetlen népegészségügyi haszonnal járó kutatási területek új lendületet kaphatnak, a kutatásokat magasabb szintre helyezik, és nemzetközileg kiemelkedő tudományos eredményeket érhetnek el.

A PTE vezetésével, a Debreceni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának közreműködésével indult projekt célja egy, a világon egyedülálló “nano-bio-imaging” mikroszkóppark kialakítása és működtetése. Az így létrejövő úgynevezett core facility-t (közös használatú laboratóriumot) a magyar és a nemzetközi tudományos közösség egyaránt használhatja majd.

Ábrahám István a készülékekről szólva kiemelte: a nanométer felbontóképességű mikroszkóppark egy része egyedileg a PTE számára készül, azok – a többi között – Japánból és az Egyesült Államokból érkeznek a baranyai megyeszékhelyre.

Kitért arra is, hogy a pécsi orvosi kar 50 millió forintos támogatásával zajló projekt első évében az eszközbeszerzés történik, a második esztendőben tesztelik a mikroszkópparkot, az utolsó évben pedig már biológiai mintákat elemeznek a kutatók.