Antibiotikum: barát vagy ellenség?

Előadást tartott Budapesten Dr. Peter Fisher, az angol királyi család orvosa, a Royal London Hospital for Integrated Medicine kutatási igazgatója. Antibiotikum-rezisztencia miatt évente 10 millió ember hal meg világszerte, ezért a WHO átfogó és integratív szemléletet sürget.

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) - a baktériumok, paraziták, vírusok és gombák antimikrobiális szerekkel szembeni növekvő ellenállóképessége már az egész világra kiterjedő súlyos közegészségügyi veszélyt jelent.

A becslések szerint világszerte évente 10 millió ember hal meg antibiotikum rezisztens fertőzések következtében. Ennek költsége 2050-re évi 100 trillió USD-ra emelkedik. Dr. Margaret Chan, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) főigazgatója elmondta: „Eljön az idő, amikor olyan hétköznapi betegségek, mint egy gyerek lehorzsolt térde vagy a streptococcusos torokgyulladás ismét gyilkos kórrá válhatnak.” A WHO ezt a problémát nagyon komolyan veszi: az összes érdekelt fél sürgős és összehangolt fellépése nélkül egy poszt-antibiotikum korszakba lép a világ, amelyben a korábban kezelhető fertőzések és kisebb sérülések néhány évtized múlva ismét komoly problémává válhatnak.

Dr. Peter Fisher, az angol királyi család orvosa, a Royal London Hospital for Integrated Medicine kutatási igazgatója a MOTESZ (Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége) és az MHOE (Magyar Homeopata Orvosi Egyesület) közös konferenciáján szeptember 9-én, valamint az Európai Integratív Medicina Konferencián szeptember 10-én tartott előadást a témában.

Dr. Peter Fisher szerint a megoldás a szükségtelenül felírt antimikrobiális szerek mennyiségének csökkentése, mely a rezisztencia kialakulásának elsődleges oka. „Az antibiotikumok csodálatos gyógyszerek” – mondta, alkalmazzuk őket akkor és olyankor, amikor nagy szükség van rájuk. Kiemelte, hogy a háziorvosi alapellátásban a felső-légúti fertőzésekre és a mezőgazdaságban-állattenyésztésben rutinszerűen alkalmazott antibiotikumok mennyiségének csökkentése a megoldás egyik eleme. A másik az integratív szemlélet, azaz komplementer, hatékony gyógymódok alkalmazása. Ez a WHO genfi ajánlásának is egyik kulcspontja. Az antimikrobiális gyógyszereknek számos, vizsgálatokkal is bizonyított hatású gyógynövény alapanyagú gyógyszer alternatívája van, melyek serkentik az immunfolyamatokat, gyulladásgátló és közvetlen antivirális hatással is rendelkeznek. A lehetséges komplementer megoldások közül kiemelte a homeopátiát is. Az EPI 3 vizsgálatban 800 francia háziorvosi praxisban hasonlították össze nagyszámú betegen a gyakori diagnózisok (pl. felső légúti fertőzések, szorongás, ízületi gyulladások) esetén a homeopátiás és standard kezelést kapott betegek gyógyulási és gyógyszerszedési arányát. Betegségcsoportokban vizsgálták az egyes praxisokban felírt hagyományos gyógyszerek mennyiségét: a mozgásszervi betegségekben a gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók, felső légúti fertőzésekben az antibiotikumok, szorongás, depresszió és alvászavarok során a pszichotróp szereket. A homeopátiás orvosok kevesebb fájdalomcsillapítót (-66%), NSAID-t (-50%), antibiotikumot (-46%) és pszichotróp gyógyszert (-46%) írtak fel. A gyógyulási arány megegyezett a hagyományos és homeopátiás praxisokban.

A fenti, és egyéb alapellátásban nagy mintaszámon végzett, multicentrikus, összehasonlító, megfigyeléses vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a homeopátia és egyéb komplementer gyógymódok modern orvoslásba integrálása

1. objektív és szubjektív egészségi előnyökkel jár
2. nem okoz egészségi hátrányt a páciensek számára
3. 12-20%-os összesített kiadás csökkenést eredményez
4. csökkenti a gyógyszer-, diagnosztikai, kórházi, ápolási és táppénz költségeket
5. közegészségügyi jelentőséggel bír
6. az orvos részéről több időt és odafigyelést igényel
7. a páciens részéről egészségtudatosságot és több önrészt igényel
8. hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban
9. a fenntartható egészségügy megkerülhetetlen feltétele.

A WHO Tradicionális & Komplementer Orvoslás Stratégiájában 2014-2023a főigazgató megállapítja, hogy a Tradicionális & Komplementer orvoslás fontos, de alábecsült része az egészségügynek és szükség van egy átfogó és integratív szemléletre, mely lehetővé teszi, hogy a kormányok, szakemberek és betegek tiszteletben tartsák, és biztonságosan, költséghatékonyan alkalmazhassák ezeket a gyógymódokat.