A stresszes nők érzékenyebbek a hangokra

A stressz miatt kimerült hölgyek túlérzékenyek a hangokra - állapítja meg a Karolinska Intézet és a Stockholmi Egyetem Stressz Kutató Intézete általközzétett tanulmányában.

A stresszes nők érzékenysége

Bizonyos esetekben ezek a hangok elérhetik a fájdalomküszöböt is. Az intézet online tudományos folyóiratában közzétett vizsgálatban 348-an vettek részt (208 nő és 140 férfi), a legfiatalabb 23, a legidősebb 71 éves volt.

Az eredmények azt mutatják, hogy azok a nők, akiknek az érzelmi kimerülési szintje magas volt, a magasabb hangeffektusokra sokkal érzékenyebben reagáltak, mint azok, akik nem voltak kimerült állapotban. Néhányan még az átlagosan tapasztalt zajszintet, a körülbelül 60 decibelt, amely a normális beszélgetés szintje, még ezt is kellemetlenül hangosnak találták.

A pihent, illetve alacsony kimerültségű alanyok viszont kevésbé voltak érzékenyek még egy hosszabb, akár öt perces stresszjelenséget követően is. "Ha valaki túlérzékeny a hangokra, például néhány szokásos hang, mint például a csörgőevőeszközök, illetve egy autó motorjának zaja, valószínű a hallásérzékeny - mondja Dan Hasson, a Karolinska Stresszkutató Intézet docense. "Mivel az emberek környezetében sokféle zavaró hang előfordul, ezért a túlérzékenység megszüntetése, kikapcsolása fontos lehet egyes embereknek.”

Egy korábbi tanulmány szerint a svéd felnőtt dolgozók 32 százalékának van valamilyen hallási problémája (halláscsökkenés, fülzúgás vagy mindkettő). Azt már megállapították, hogy a stressznek hatása van a halláshoz, bár a mechanizmusok még nem teljesen ismertek, a napokban közzétett tanulmány azonban az első, amely tapasztalati úton igazolja a közvetlen összefüggést a kísérletesen előidézett stressz és a hangok iránti túlérzékenység között.

A tanulmány azt is jelzi, hogy a kimerültség és a stressz olyan tényezők az életünkben, amelyek hatásait az elsődleges érzékelő szerveinkben, például a hallásproblémák- és betegségek kialakulásában, és gyógyításában nem lehet figyelmen kívül hagyni. A környezeti zajhatások és a stresszállapotok növekedésével egyre fiatalabb életkorban jelenik meg a halláscsökkenés Magyarországon is.

Az érintettek általában még jól hallják a beszédpartnerüket, de erősebb környezeti zajok mellett már nem értik, hogy mit is mondanak nekik. A leggyakoribb, amikor vissza kell kérdezni, hogy mit is mondtak?, vagy a televízió hangerejét kell hangosabbra állítani. Az érintett kerülni kezdi ezeket, a kellemetlen szituációkat, és ha nem történik szakszerű segítség, megkezdődhet a társadalmi kirekesztődés folyamata.