Óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben a patológia tudománya. A kórbonctan talaján szerveződött tudományág mára sokkal közelebb áll az élő betegek vizsgálatához, mint az élettelen testek tanulmányozásához.
A legtöbben mégis inkább az utóbbival azonosítják a patológusok munkáját – ezt támasztja alá a WEBBeteg.hu egészségportál felmérése is.
A kérdőív nem reprezentatív, ám a beérkezett, közel 6000 szavazat arra mutat rá, hogy sokan nem ismerik a patológusok valódi tevékenységeit. A válaszadók közül 52,5% gondolja úgy, hogy a patológusok az elhunytak vizsgálatával foglalkoznak, 33,5% szerint a daganatos betegségek gyógyításában vesznek részt, továbbá 7,1% válaszolta azt, hogy kórokozók vizsgálata a feladatuk. A megkérdezettek legkisebb arányban az igazságügyi esetek feltárását (2,05%), valamint a gyógyszerhatékonysági kutatásokat (4,7%) jelölték be válaszként, holott a hatékony gyógyszeres terápia kialakításában kulcsfontosságú szerep jut a patológusoknak.
Habár a kezelés alatt álló betegek számára sokszor láthatatlanok, a diagnózisalkotásban, valamint a beteg számára előírt terápia meghatározásában hatalmas jelentősége van a patológusok munkájának, akik a legtöbb esetben oszlopos tagjai az orvosi team-eknek. A gyógyításban és a megelőzésben is részt vállalnak, hiszen feladataik közé tartozik az ambuláns ellátásokon végzett szűrővizsgálatok (pl. nőgyógyászati vagy fül-orr-gégészeti citológiai vizsgálat) során levett sejtminták elemzése, éppúgy, mint az onkológiai osztályokról érkező szövettani leletek komplex áttekintése és véleményezése.
A daganatos betegek kezelése szempontjából döntő szava van a patológusoknak, hiszen a szövettani mintákat nem csak önmagukban értékelik, hanem a korábbi vizsgálatokat, valamint a beteg egyéni kórtörténetét is figyelembe véve, amelyek együttesen adják a célzott terápia alapját. A vizsgálatok alapján megállapítják a tumor stádiumát, valamint eldöntik, operálható elváltozásról van-e szó, és a kezelés alatt álló páciens általános állapotát, gyógyszerérzékenységét is figyelembe véve felvázolják a beteg kilátásait, továbbá javaslatot tesznek a megfelelő terápiás módszer kiválasztására. Gyakorlatilag a patológus véleménye nélkül lehetetlen onkológiai kezelést kezdeményezni, így sorsdöntő feladat hárul azokra az orvosokra, akikről a legtöbben továbbra is azt gondolják, hogy alagsori bonctermekben töltik munkaidejük nagy részét.
A daganatos betegségek kezelésével kapcsolatban folyamatos kutatások zajlanak szerte a világban, melyek mindegyike a rák hatékony gyógyítására igyekszik megoldást találni. Mára bizonyítást nyert az a tény, hogy a daganatok túlnyomó többségét genetikai mutációk okozzák, amelyek nagyobb hányada szerzett, nem pedig öröklött tényezőkből fakad. A ráksejtek genetikai különbségének feltárásával beazonosíthatók egy-egy tumor biológiai tulajdonságai (pl. hogyan hatnak rá bizonyos hormonok), áttétképzési hajlama, illetve az is, hogy milyen érzékenységgel reagál bizonyos gyógyszerekre.
"A genetikai és génszabályozási hibák az egyes daganatokban, de egyénileg, betegenként is nagyon eltérő viselkedést, növekedési sajátosságokat eredményeznek. Ezért lehetséges, hogy még ugyanaz a szövettani típusú tumor is másként reagál a kezelési sémákra. A molekuláris vizsgálatok fő célja, hogy a szövetből a releváns gyógyszeres kezelés hatását befolyásoló géneltéréseket kimutassuk. Ezen keresztül a hatékony kezelések a daganat molekuláris sajátosságai és „érzékenysége” alapján választhatók ki. A legmegfelelőbb kezelés kiválasztása szakmai együttműködés (onkoteam) eredménye, melyet igen nagy részben a patológiai lelet és a molekuláris patológiai eredmények határoznak meg" – foglalta össze Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke.
Tehát a molekuláris diagnosztika, amely a patológia legfiatalabb területe, az egyik legnagyobb reménye a rákgyógyításban tevékenykedő orvosoknak, ugyanis a daganatgének vizsgálatára épül, amely a célzott kezeléshez leghatékonyabbnak bizonyuló gyógyszertípus meghatározását segíti elő. A célzott terápia lényege, hogy a molekuláris vizsgálatok során feltárt eredményeket a beteg egyéni paraméterei alapján összhangba hozzák a rendelkezésre álló gyógyszerekkel, amely a megfelelő választás esetén jelentős állapotjavulást eredményezhet. A siker azonban nem garantált, ahogy arra Dr. Méhes Gábor is rámutatott: A drága célzott terápia hatástalan, ha egy génmutáció a célmolekula hatását felülírja. Sajnos a rosszindulatú daganatok ebből a szempontból nem állandóak, a terjedéssel, kiújulással párhuzamosan új génhibák jelentkezhetnek, amik a daganatsejtek agresszivitását fokozzák, egyes kezelések hatását viszont lerontják.
A jó hír az, hogy mára a leggyakoribb daganattípusoknál igen jó eredményeket érnek el a célzott kezelések alkalmazásával, így például a tüdőrák, vastagbélrák, mellrák, hasnyálmirigyrák, gyomorrák, petefészekrák és a melanoma esetén van lehetőség a betegségre és a betegre szabott terápiát kezdeményezni, amennyiben a vizsgálati eredmények is ezt támogatják. Ezentúl számos további daganattípusnál zajlik jelenleg is az onkogén mutációk feltárása, amely a jövőben még több hatékony terápiát helyez kilátásba. A célzott terápiák megvalósulását támogató kutatásoknak köszönhetően egyes daganatos betegségek esetén a beteg életkilátásai évekkel növelhetők meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.