A déli lustálkodás csökkenti a magas vérnyomást

A sziesztázás csak egy szokás, vagy tényleg előnyös a hipertóniásoknak? Ezt a kérdést próbálta megválaszolni Dr. Kallistratos és kollégái. Kiderült, hogy azon jól kontrollált magas vérnyomásos betegek, akik délben hosszabb pihenőt tartanak, jobb vérnyomásértékeket érnek el, mint a többi hipertóniás beteg.

Azoknak a betegeknek, akik 60 percet aludtak a déli ebéd után, 4 Hgmm-rel alacsonyabb volt a 24 órás átlagos vérnyomásértékük, és az éjszakai vérnyomásul 2 százalékkal jobban csökkent. Mi több, ezek a betegek jellemzően kevesebb vérnyomáscsökkentőt szedtek.

Dr. Manolis Kallistratos (Asklepieion Voula General Hospital, Atén) a több mint 300 görög férfi és nő bevonásával végzett kutatást.

A napközbeni alvást 6 Hgmm-rel alacsonyabb szisztolés vérnyomásértékkel hozták összefüggésbe. „A 6 Hgmm kis érték, de figyelemben kell tartanunk, hogy már 2 Hgmm értékű vérnyomáscsökkentés 10 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri események kockázatát” – tette hozzá Dr. Kallistratos.

Egy óra is elég

Amikor a látszólag megbocsájtható mennyiségű napközbeli alvásról kérdezték Dr. Kallistratost, aMedscape-nek azt válaszolta, hogy „azok, akik nem dolgoznak, megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy 60 percet sziesztázzanak.” A 60 perces alvás olyan mértékű vérnyomáscsökkenést okoz, ami „jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát”, míg az ennél rövidebb sziesztázásnak nincs ilyen kimutatható hatása.

„Az előnyös hatások a szieszta után is érzékelhetőek, mert az éjszakai vérnyomásértéknél is csökkentést figyeltünk meg” – hangsúlyozta a kutató. „Az az érzésem, hogy ez annak köszönhető, hogy csökken a szimpatikus idegrendszer túlhajtása” – tette hozzá.

A Medscape heartwire rovat moderátora, Dr. JR Gonzalez Juanatey (Hospital Clínico Universitario de Santiago, Santiago de Compostela, A Coruña, Spanyolország) egyetért ezzel a lehetséges folyamattal. „Az az üzenet a magas vérnyomásos, nagyobb kockázattal élő betegeknek, hogy egy rövid ebéd utáni alvásnak jó hatása lehet a szív- és érrendszerre” – mondta Dr. Juanatey.

Napközbeni szundikálás

A 200 férfi és 186 nő átlagéletkora 61 év és az átlag vérnyomásértékük 129/76 volt. „A vérnyomásuk jól kontrollált állapotban volt” – jegyezte meg Dr. Kallistratos. A betegeknek más szív- és érrendszeri rizikófaktorai is voltak: általában túlsúlyosak voltak (a testtömeg-indexük 28,8 volt), 57 százalékuknak volt zsíranyagcsre-zavara, 27 százalékuk volt cukorbeteg és 31 százalékuk dohányzott.

A betegeket sziesztázókra és nem sziesztázókra osztották, az alapján, hogy mit válaszoltak a kérdőívben a sziesztázásra vonatkozóan.

Miután megvizsgálták az életkort, a nemet, a BMI-t, a dohányzást, a só- és alkoholbevitelt, az testmozgást és a kávéfogyasztást, azt találták a kutatók, hogy azoknak a betegeknek, akik naponta sziesztáznak, 5 százalékkal alacsonyabb a napi átlagos szisztolés vérnyomásértékük azokhoz a betegekhez képest, akik nem sziesztáznak napközben.

Azokhoz képest, akik napközben nem szundikálnak, a sziesztázóknak alacsonyabb volt az ébrenléti szisztolés vérnyomásértékük (126 Hgmm a 131-hez képest), és az éjszakai átlagos szisztolés vérnyomásértékük pedig 7 Hgmm-rel (6 százalékkal) volt alacsonyabb (115 Hgmm a 122 Hgmm-hez képest).

Dr. Kallistratos elismerte, hogy ez egy megfigyelő típusú vizsgálat volt, „de nehéz lenne véletlenszerűen összeválogatni a betegeket aszerint, hogy ki alszik napközben és ki nem” – tette hozzá.

Lehetséges, hogy az eredmények a nem kézben tartott hipertóniás betegeknél eltérnének. „Folytatjuk a kutatást, és kezeletlen, kontrollálatlan magas vérnyomásosokat, valamint egészségeseket is bevonunk a vizsgálatba, hogy kiderüljön, ugyanakkora vérnyomáscsökkenést tapasztalunk-e náluk is"– tette hozzá a kutató.