Az ENSZ 1992-ben nyilvánította a fogyatékos emberek nemzetközi napjává december 3-át, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékkal született, illetve betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.
A fogyatékosság a gének hibájából vagy baleset, betegségmiatt bekövetkező testi, érzékszervi vagy értelmi károsodással járó állandó, esetleg átmeneti funkcionális korlátozottság. Az így élők száma világszerte mintegy 650 millió főre tehető, közülük 400 millióan a fejlődő országokban élnek, gyakran emberhez méltatlan körülmények között.Magyarországon több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékkal élő emberek számát. Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án fogadott el egyezményt a fogyatékkal élők jogainak védelméről, amely 2008. május 3-án lépett hatályba. Magyarország az elsők között csatlakozott az új egyezményhez. A mintegy 50 fejezetből álló konvenció megköveteli a csatlakozó országoktól, hogy fokozatosan könnyítsék meg a hátrányos helyzetűek részvételét a közlekedésben, az oktatásban, a munkában, a kikapcsolódásban, és törvényben kell tiltaniuk a fogyatékkal élők bármilyen megkülönböztetését, törölniük kell jogrendjükből a hátrányos megkülönbözetést tartalmazó jogszabályokat. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely jelnyelven, Braille-írásos verzióban, az értelmi fogyatékosok számára könnyített változatban is hozzáférhető.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságra, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésre, valamint a közösségi életben való részvételre. (A fogyatékkal élők száma az Európai Unióban (EU) mintegy 80 millió, a lakosság 15 százaléka.) Az EU 2010-ben fogadta el tíz évre szóló fogyatékosügyi stratégiáját, kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra akadálymentes Európát teremt, 2011-ben megerősítette a valamennyi tagállama által aláírt, a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Az Európai Parlament egyetlen siket képviselője jelenleg a magyar Kósa Ádám.
Magyarország már kialakította az egyezménynek megfelelő jogszabályi környezetet. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi törvénycélja és alapelvei megegyeznek a konvenció cikkeivel, 2006-ban elkészült az országos fogyatékosügyi program. A megváltozott munkaképességűek, a fogyatékkal élők elsősorban nem segélyekből, hanem saját munkájukból szeretnének megélni, foglalkoztatásuk azonban többletfeladatokat ró a munkáltatóra. Az Országgyűlés 2011-ben elfogadta a megváltozott munkaképességű emberek ellátásának átalakításáról szóló törvényt. A rokkantsági nyugdíj megszűnt, a megváltozott munkaképességűek 2012-től rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak.
szöveg:mtva.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.