Aranyvesszőt az asztmára

Ezt a gyógynövényt jágerkendernek is nevezik és dísznövényként is tartják. Magas vérnyomásra, prosztatanagyobbodásra és torokgyulladásra is alkalmazható.

Egyéb elnevezései: jágerkender, aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű, aranyos ruta. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, Észak-Amerikából származó erdők szélén, vizek mentén, ligetekben sokfelé nagy tömegekben termő évelő növény. A Dunántúlon általában, de Somogy, Zala és Vas megyében különösen elterjedt. Dísznövényként kertekben és parkokban is ültetik.

Szára egyenes, 1 méternél magasabbra is megnő, egyszerű, csak a virágzatában elágazó. Levelei szórt állásúak, kb. 10 cm hosszúak, lándzsásak, fűrészes szélűek. Virágfészkei egyoldalú, bugásan álló ívesen hajló, sűrű fürtökben állnak.A virágok sárgák, kertekben, már júniustól, a szabadban pedig júliustól egészen őszig nyílnak. Gyűjtendő a növény szárának felső 40-50 cm hosszú része.

Gyűjtésével nem szabad késlekedni, már a virágzás kezdetekor meg kell kezdeni, mert a teljes virágzásban gyűjtött szárakon a virágzatok a száradás alatt még tovább fejlődnek és amikorra a száradás befejeződik, helyükön csak sűrű fehér szőrbóbita marad. A virágok nyílásának kezdetén gyűjtött hajtásokon a szárítás a virágok éppen kellően kinyílnak a drog tetszetős külseje nem változik meg.

Hatóanyagai: szaponin, cseranyag, rutin, keserűanyag, nikotinsav, illóolaj

Alkalmazása belsőleg

• asztmára,
• magas vérnyomásra, (főként teakeverékben)
• szamárköhögésre,
• prosztatanagyobbodásra,
• vesegyulladásra,
• vesekőoldásra,
• vizelethajtásra

Alkalmazása külsőleg

• torokgyulladásra,
• toroköblítésre,

Teájának elkészítése és adagolása: Fél evőkanál gyógynövényt leforrázunk 2 dl vízzel, 10 percig állni hagyjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta háromszor javasolt.