Felelőtlenek a magyar betegek

Fővárosi és Pest megyei koleszterinstatisztika: minden második férfi és minden harmadik nő számára javasolható az életmódváltás.

A civilizált országokban a legtöbb haláleset hátterében szív- és érrendszeri betegségek állnak. Ennek egyik leggyakoribb oka a magas koleszterinszint, melyet az örökletes tényezők mellett befolyásol a táplálkozás, túlsúly, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás és számos egyéb tényező is. Mivel hazánkban mind a szív- és érrendszeri halálozás, mind pedig a különböző rizikófaktorok aránya magasabb más országokhoz képest, döntő fontosságú ennek korai felismerése és tartós kezelése.

2010–2014 között országszerte közel százezer ingyenes koleszterinszint-mérést végzett Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja. A szűrőkamionban vizsgált nők 39%-ánál, a férfiak 47%-ánál mértek határérték feletti koleszterinszintet. Budapest és Pest megye lakosságának koleszterinstatisztikája az országos átlaghoz közeli, de elmondható, hogy Pest megyében kissé egészségesebbek a nők és a férfiak. Míg a budapesti nők 60%-a, addig a Pest megyében élő hölgyek 64%-a bizonyult egészségesnek a koleszterinmérések során. A férfiak esetében viszont a határérték alatti arány csak 52% volt Budapesten és 55% Pest megyében.

„Saját kórházi szakrendelésünkön is hasonló arányokat tapasztalunk. A fenti rossz statisztikai adatok hátterében a lakosság tájékozatlansága, a magas rizikójú betegek nem helyes menedzselése és a feltehetőleg nem helyes orvos-beteg együttműködés állhat. Az alacsony perzisztencia (kitartás a gyógyszerszedésben) meglétét több hazai vizsgálat is igazolta. Egy 2007–2008 között majdnem félmillió beteg körében végzett felmérés szerint a sztatint a betegek 46%-a szedte a második hónaptól, és az első év végére már csak 23%-uk váltotta ki a szert. Tehát 10 betegből egy év után csak 2 beteg szedte a koleszterincsökkentőt. Ezzel szemben az USA-ban ez az arány 35%, Finnországban 75% volt! Ugyanakkor a másodlagos megelőzésre felírt sztatint a betegek majd 60%-a nem hagyta el. Azt a fontos tényt is ki kell emelni a vizsgálatokból, hogy az idősebb betegek jobban ragaszkodtak a gyógyszerhez, mint a fiatalabbak.

A nagy nemzetközi vizsgálatok, a populációszintű felmérések, regiszterek eredményei alapján a magasabb koleszterinszint csökkentése egyértelmű előnyökkel jár a későbbi éresemények megelőzésében. Ezt a különböző befolyásolható rizikófaktorok (túlsúly, mozgásszegény életmód, stressz stb.) csökkentése mellett az időben elkezdett és tartósan alkalmazott sztatinkezeléssel érhetjük el. A hosszú távra tervezett betegségmegelőző folyamatnak aktív szereplője a páciens. Ismert tény az is, hogy pusztán a gyógyszeres kezeléssel nem lehet teljes sikert elérni a prevencióban. Meg kell győzni a betegeket, hogy időnként ellenőriztessék az anyagcsere-paramétereiket, a magas értékeket (pl. 5 mmol/l feletti koleszterinszint) vegyék komolyan, és ha a kezelőorvosuk sztatinkezelést rendel el, akkor azt folytassák hosszú távon. Még akkor is, ha közben az érték normalizálódik. A magas koleszterinszint nem fáj, csak amikor már bekövetkezik a baj (infarktus, stroke)” – hívta fel a figyelmet dr. Nagy András Csaba kardiológus-belgyógyász szakorvos, az Uzsoki Kórház kardiológiai osztályvezető főorvosa.