Magán vagy állami? Mi az orvosi szolgáltatások jövője?

Akár a hazai magángyógyászati ellátás lassú erősödésének jele is lehet, hogy Magyarország 1945 óta első magánkórháza mégsem hal meg teljesen. A Telki Kórház tizenöt évig működött, végül 2013-ban záratta be az ismert vállalkozó, Kovács Gábor. Most azonban a helyszíni tájékoztatón új tulajdonost mutatott be: Lantos Csaba, a magán egészségügyben több érdekeltséggel is rendelkező vállalkozó az új tulajdonos, aki a Telki Kórház Kft. Budakeszi úti rendelőintézetét Róbert Rendelőintézet néven működteti tovább. A Telki a lélegeztetőgépről az aktív terápia színterére léphet.

A magyarországi magánegészségügyi ellátás terjeszkedése jóval lassúbb, mint azt a szolgáltatások iránti vélemények és az igény is jelzi. Minden második ember ugyanis a fizetős magángyógyítói szolgáltatásokat venné igénybe, ha tehetné, mivel nincs megelégedve a közegészségügyi ellátás színvonalával. A Központ Statisztikai hivatal tavaly közzétett adatai szerint az egészségügyi kiadások 35 %-át a magánszektor teszi ki. Több kutatás is megerősíti a közvélekedést: mélyen a zsebbe kell nyúlni ma már számos orvosi közszolgáltatásért. A nőgyógyászati, a szülészeti, a fogászati, és a kórházi műtéti eljárások mellett egyre több területen szinte kötelezőnek érzi a beteg a hálapénz adását, amit az orvos a legtöbb esetben el is fogad. A Medibon.hu megbízásából a KutatóCentrum által készített felmérés alapján minden második ember úgy gondolja, az elmúlt évben kifejezetten romlott az ingyenes közszolgáltatások minősége, a megkérdezettek további 40 százaléka pedig úgy érzi, nem történt pozitív előrelépés az ellátás színvonalában.

Ismert: az állami egészségügyben gyakran hosszú várakozással lehet hozzájutni egyes diagnosztikai eljárásokra, mint például az MR-e vagy a CT-re, különböző műtétekre, és ez az idő nemcsak elfogadhatatlan, hanem kockázatos is. Ezért is kezdik keresni a magánszektor szolgáltatásait. A most létrejött Róbert Rendelőt és Róbert Kórházat, valamint egy rehabilitációs intézményt magába foglaló prevenciós rendszer létrehozásával komplex egészségügyi ellátást kívánnak üzemeltetni, elsőként a magánegészségügy területén. Hogy miért hagyta abba az előző vállalkozó, és milyen rendszerben szeretné sikeresen működtetni az új? A Napidoktor kérdéseire az érintettek is válaszoltak.

A volt tulajdonos belefáradt abba a küzdelembe, amit a hálapénzzel működtetett állami egészségügyi szolgáltatók szerinte kilátástalanul belekényszerítenek a magánszféra átlátható, kiszámítható és számlával igazolt rendszerébe. Az új tulajdonos, aki hét éve érdekelt magán egészségügyi szolgáltatásokban, optimistább, bár ő is hozzátette: a kiszámítható üzleti-vállalkozási környezet nélkülözhetetlen a tisztességes magánellátási formák működtetéséhez. Az orvosi hálapénz legalizálása a közszolgáltatói környezetben nem erősíti a bizalmat a közgyógyítói szolgáltatások iránt.

A kutatások, a stratégiai elemzések és a gyakorlat egyre inkább azt erősíti az egészségügyi szolgáltatások tekintetében, hogy a magánforrások nagyobb mértékű bevonásával történő finanszírozása a jövőben Magyarországon is elkerülhetetlené válik.

Szerző: G. Németh György