Esszük a halat, de nem tudatosan!

Az asztalra kerülő halnak csak a fele származik természetes hazai vizeinkből, illetve a 25 ezer hektáron üzemelő magyar halastavakból; a fennmaradó 50%-ot az import haltermékek jelentik.

"Bár a hazai halfogyasztás jócskán elmarad a nyugat-európai átlagtól, ma már több halat eszünk, mint egy évtizeddel ezelőtt, átlagosan fejenként 4 kg-ot" - hangzott el azon a próbavásárláson, amelyet Dr. Kardeván Endre országos főállatorvos, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár tartott egy budapesti halüzletben.

Növekvő tendenciát mutat a halfogyasztás

Karácsonykor minden évben jelentősen megugrik ahalfogyasztás, azonban az enyhén növekvő tendencia egész évben jellemző volt: Magyarországon ma már egész évben fogyasztanak halat az emberek. De a nyugat-európai országokhoz képest még mindig sereghajtók vagyunk. A lakosság 10 %-a soha nem eszik halat.

Dr. Kardeván Endre elmondta: „Csak a fogyasztás felét teszik ki a hazai természetes vizekből vagy halastavakból származó halak, 50%-ban továbbra is import haláru kerül az asztalokra. A fogyasztásunknak ugyanakkor továbbra is jelentős eleme a természetes vizeinkből kifogott hal.”

Halfogyasztás: mit gondol a magyar vásárló?

A NÉBIH friss felmérése szerint csak minden negyedik magyar tartja egészségesnek a halhúst. A lakosság 36,1%-a csak évente néhány alkalommal fogyaszt halat, harmaduknál jellemzően az ünnepnapokon kerül sor. A magyarok körében a legkedveltebb hal a ponty, de nem sokkal marad el a hekk és tonhal, ezt követi a törpeharcsa, süllő, keszeg és harcsa.

A többség (52,9%) a fagyasztott termékek mellett teszi le voksát, tart a friss hal szálkásságától, szagától. Bár mindössze 39% dönt a friss halhús mellett, a magyarok többsége úgy gondolja, a kopoltyú színe, vagy a hús szaga alapján el tudja dönteni, valóban friss árut vásárol-e. 66% elsősorban hipermarketekben vásárol, de igen magas azok aránya is (33%), akiknél az ismerősük, családtagjuk által kifogott hal kerül az asztalra.

A hal feldolgozása kapcsán a ritka halfogyasztók csak a halászlét és a harcsapaprikást ismerték jellemzően, a legkedveltebb ételek a halászlé, rácponty, és a rántott és sült hal. A magyarok kevésbé tartják lényegesnek a hús származási helyét. A tárolásra sem ügyelünk, csak a megkérdezettek 48%-a gondolja úgy, ha nem használjuk fel rövid időn belül a megvásárolt halat, akkor azt le kell fagyasztani. Nagyon fontos lenne pedig, hogy ha nem használjuk fel egy-két napon belül a friss halat, inkább fagyasszuk le.

A fagyasztott haláru fokozott figyelmet igényel - a vízért ne, csak a halért fizessünk!

A tengerek túlhalászottsága ma már nagyon súlyos környezeti probléma; a tengeri halak nagy része pedig fagyasztva kerül a pultokra. A fogyasztók figyelmét azonban sokszor elkerülik az apró betűk, amelyek jelzik, hogy az áru tartalmának közel 50%-a víz. A többség csak a kiolvasztást követően szembesül azzal, hogy az olcsónak hitt halfilé így valójában drágább volt, mint a jobb minőségű, friss hal. Fontos szabály, hogy az egyszer kiengedett fagyasztott terméket visszafagyasztani soha nem szabad.

A bolti akváriumok láttán sokan inkább a mélyhűtők felé fordulnak, a NÉBIH azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az így tartott állatok nincsenek veszélyben, így a vásárlás sem kockázatos. A halak télen hasonló sűrűségben verődnek össze a folyók és tavak mélyebb részein, így vészelve át a hideget.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal karácsony előtt és az ünnep után is folytatja a hazai és külföldi haltermékek rendszeres ellenőrzését, de a felhívja a figyelmet arra is, hogy a fogyasztók és a kereskedők is sokat tehetnek a haltermékek iránti fogyasztói bizalom növeléséért. A Hivatal arra biztatja a fogyasztókat, hogy tudatosan vásároljanak friss, hazai halat és tájékozódjanak a haltermékek eredetéről.