Rosszul alvó gyerek = rossz szülő?

Ha gyermekünk rossz alvó, gyakran felébred éjszaka, vagy mindig a szülei ágyában akar aludni, ez annak tudható be, hogy rossz szülők vagyunk? Esetleg a gének tehetnek róla?

A Pediatrics folyóirat online kiadásában megjelent tanulmány szerintnagyrészt mi vagyunk a hibásak, illetve azok a hibás döntések, amelyeket gyermekünk alvási környezetét illetően meghoztunk.

Az olasz kutatók 127 egypetéjű és 187 kétpetéjű ikerpárt vizsgáltak, akik szüleit részletesen kikérdeztek a gyermekek alvási környezetéről.Mindegyik ikerpár tagjai ugyanolyan környezetben aludtak (ez a nevelés része az egyenletnek), míg a kétpetéjű ikrek DNS készletének körülbelül fele volt azonos, az egypetéjű ikerpároknak pedig szinte a teljes készlet azonos volt (ez a természet).

Íme, a legfontosabb eredmények:

• Az egypetéjű és a kétpetéjűikrekegyaránt átlagosan 9,7 órát aludtak éjszakánként, napközben pedig további 2,1 órát aludtak.
• Az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek 53 százaléka egy szobában aludt a szüleivel.
• Szinte teljes egészében a „környezeti hatások” (vagyis a szülők által hozott döntések) voltak felelősek azért, hogy a gyermekek saját szobájukban, vagy a szülők szobájában aludtak. A genetikának ehhez semmi köze.
• A gének valóban szerepet játszottak abban, hogy az ikrek rendszeresen felébredtek-e éjszaka. Míg az egypetéjű ikrek 31 százaléka ébredt fel hetente legalább hét alkalommal, a kétpetéjű ikrek közül csak 19 százalékban fordult elő.

A jó hír tehát az, hogy ha gyermekünk rossz alvó, megvan az esélye, hogy alvókörnyezetének megváltoztatásával javíthatunk a helyzeten.