A nevelésben kerüljük az erőszakot!

Szerencsére, a legtöbb szülő számára elképzelhetetlen, hogy bántalmazza a gyermekét, azonban afásultság, és az elkeseredettségsokszor elképesztő dolgokat hoz elő az emberből, nem ritkán olyat, amit később megbán.

Sok szülő nem képes elfogadni, hogy apici gyerekekúgy tanulnak, hogy mindent megnéznek, megfognak és lehetőleg meg is kóstolnak. Természetesen,ez igen veszélyes időszak, hiszen a másfél éves totyogó nem tudja, hogy forró a sütő, csak tetszik neki, hogy világít és kíváncsi rá belülről is.

Nagyon kell figyelni ilyenkor, mert a kicsiket naivságuk könnyen bajba sodorhatja! Az egyetlen megoldás ilyenkor azállandó felügyelet, ami rendkívül fárasztó és meglehetősen nyomasztó dolog. Hiába a legnagyobb igyekezet, kisebb-nagyobb baleset minden gyermeket ér ebben a korszakban, és ez is atanulásrésze.

Nem mindegy azonban, hogy mit tanul meg szemünk fénye! A lecke az kell, hogy legyen, hogy a sütő forró és nem pedig az, hogy anyu keze nagyot csattan a fenekemen vagy rosszabb esetben az arcomon, ha meg akarom nézni közelről. Utóbbi esetben előfordulhat, hogy legközelebb kétszer is meggondolja majd, hogy valamit megnézzen,fejlődése, tanulási folyamatai ezáltal lelassulnak vagy akár megállhatnak.

A kisgyerekekbeneredendőbizalomvan szüleik felé, ezért ha megütik őket, akkor úgy gondolják ez a helyes megoldás, ha valaki olyat tesz, amit nem akarunk. Ezt a viselkedésmintát fogja alkalmazni már az óvodában is, ha elvesznek tőle valamit, nem barátkoznak vele, odacsap. Ez sajnos odavezet majd, hogy egyre kevésbé fognak vele játszani és az, amit otthon is éreztettek vele a veréssel, hogy nem jó, nem szeretik,könnyen zárkózottá,szorongóváés durvává teheti!

Természetesen nem szabad megengedni a gyerekeknek, hogy a sütőbe nyúljanak, de lehetőlega koruknak megfelelő szóbeli kommunikációval magyarázzuk elszemünk fényének, hogy ez veszélyes dolog és próbáljuk meg valami szintén izgalmasnak tűnő, ámveszélytelen játék felé terelni az érdeklődését!