Tényleg feneketlen Budapest legendás tava? Meglepő igazság derült ki

A Kosztolányi Dezső tér és a Móricz Zsigmond körtér között elterülő, 1,1 hektáros vízfelülettel rendelkező Feneketlen-tó az elmúlt másfél évszázadban indusztriális tájsebből vált a budai oldal egyik legnépszerűbb közparkjává. A környék sorsa szorosan összefonódott a főváros fejlődésével, a legutóbbi átfogó rekonstrukció pedig végre méltó módon kapcsolta össze a természetet a modern városi élettel.

• Legendás eredet: a Feneketlen-tó egy XIX. századi téglagyár agyaggödréből alakult ki, amikor a munkások 1877-ben véletlenül átvágtak egy mélyen futó vízforrást.
• Ciszterci örökség: a név a Szent Imre-templom építéséhez kötődik, amikor a tóba hordott föld nem süllyedt el, hanem lebegett a vízen, a feneketlenség mítoszát keltve.
• Modern pihenőhely: a korábban elhanyagolt terület ma Újbuda legkedveltebb ingyenes oázisa futópályával, játszótérrel és nyáresti zenélő, fényárban úszó szökőkúttal.

Tényleg nincs feneke a budai Feneketlen-tónak?

A helyszínhez kötődő legmakacsabb városi legenda szerint a tónak egyáltalán nincs medre, és a mélyére merészkedő búvárok sosem érnek földet. Bár a félelmetes gyerekkori történetek és a név is erre enged következtetni, a valóság jóval prózaibb: a víz átlagos mélysége csupán 4–5 méter. Létezik ugyan a meder egyik végében egy kútszerű, mélyebb törés, ahol a mérnökök 17-18 méteres mélységet is mértek, de a feneketlenség mítosza inkább a hely keletkezéstörténetének köszönhető.

A XVIII. század előtt a mai Szentimreváros területe lakatlan, mocsaras vidék volt, amelyet a szabályozatlan Duna folyamatosan agyagos hordalékkal borított. Ez a kiváló minőségű nyersanyag alapozta meg azt a téglagyárat, amely az 1850-es évektől kezdve működött a mai Kosztolányi Dezső téren. A munkások az agyagot egy hatalmas gödörből nyerték ki, ám a folyamatos mélyítés közben, 1877-ben véletlenül átvágtak egy föld alatti vízforrást. A rétegvíz olyan elemi erővel tört fel, hogy a legenda szerint a munkások minden felszerelésüket hátrahagyva menekültek az ár elől. A gyár végül 1889-ben zárt be, a hátrahagyott mélyedést pedig a talajvíz szép lassan, teljesen feltöltötte.

Rejtélyek, szellemek és a ciszterci szerzetesek öröksége

A XX. század elején a tó még elhagyatott, drótkerítéssel elzárt, sötét helyként élt a köztudatban. Az 1919-es forradalmi hullámot követően több alkalommal vetett ki holttesteket a víz, ami tovább táplálta a környék vészjósló hírnevét. A fordulatot a ciszterci szerzetesek 1912-es budai megtelepedése hozta el. A rend számára Wälder Gyula építész tervezett monumentális épületegyüttest a Villányi útra.

A Szent Imre Gimnázium 1929-es, valamint a Szent Imre-plébániatemplom 1938-as elkészülte a név eredetére is újabb magyarázatot adott. Az építkezések során a hegyoldalból kitermelt hatalmas mennyiségű földet a kihasználatlan tóba hordták, hogy betemessék azt. A fellazított talaj azonban nem süllyedt le azonnal, hanem hosszú ideig lebegett a vízben, ami a helyiek szerint újabb bizonyítékként szolgált arra, hogy a tónak bizony nincs alja. A hivatalos Feneketlen-tó elnevezés végül a templom felszentelésének évében, 1938-ban vált véglegessé.

Bár a két világháború alatt és után a fővárosi romokat, a sittet és a szemetet  a mederbe hordták, a terület végül megmenekült. 1958 és 1960 között Mőcsényi Mihály tájépítész zseniális koncepciója alapján, a kerületi lakosság és a diákok áldozatos társadalmi munkájával valódi park született. Mőcsényi legfőbb célja az volt, hogy a templom ikertornyai festői módon tükröződjenek a vízfelszínen, vizuális jelképpé formálva a tájat. Az egykori építkezésből megmaradt betonelemeket a tó partfalának stabilizálására használták fel, a területet pedig náddal, fákkal, korlátokkal és horgászstégekkel látták el.

Modern oázis fenntartható zöldfelületekkel és esti fényjátékkal

A tó vízháztartása az 1980-as évekre, amikor a korábbi természetes források elapadtak, válságosra fordult. Ma a víz utánpótlását kizárólag a Sas-hegy déli oldalának csapadékvize biztosítja. A vízminőség megőrzése és az algásodás ellen már akkor levegőztető berendezést és szökőkutat helyeztek el. Bár a horgászatot 2010-ben végleg betiltották, a fauna gazdag maradt: a halak mellett a part menti rönkökön ma is tucatnyi, a lakosság által szabadon engedett ékszerteknős napozik a vadkacsák társaságában.

A park Villányi úti része 2017 óta a Gulagot megjárt Olofsson Placid atya, míg a Kosztolányi Dezső tér és a Bartók Béla út felé eső rész 2021 óta Törőcsík Mari színművész nevét viseli. A legutóbbi átfogó felújítás fő célja a sűrű városi környezet és a vízfelület közötti közvetlen kapcsolat helyreállítása volt. A Villányi út felőli oldalon a korábbi elöregedett burkolatok helyét modern, évelő növényágyások vettétek át közel 400 négyzetméteren.

A megújult zöldfelületek és a kihelyezett új padok mellett a park alkalmas helyszínt biztosít a pihenésre, miközben a gyerekeket modern játszótér várja a legendás Mackó-szobor szomszédságában, míg az aktív kikapcsolódásra vágyók az 530 méter hosszú, rekortán borítású futópályán és a szabadtéri kondiparkban sportolhatnak. A kulturális élet központja továbbra is az Új Budai Parkszínpad, a park igazi szenzációja azonban a megújult, korszerűsített szökőkút, amely minden nyári estén, 21 és 22 óra között lenyűgöző fényjátékkal varázsolja romantikus találkahellyé a tópartot. Nem véletlen, hogy a Feneketlen-tó ma Budapest egyik legkedveltebb rekreációs helyszíne.

Nézd meg a Feneketlen-tó környékét az alábbi videóban is:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: