A lepkehimlőt több néven is ismerik az emberek. Pillangóvírusként is említik, szintén ezt a betegséget jelöli az erythema infectiosum megnevezés is. Az „ötödik betegség” szintén a lepkehimlő neve (a gyerekkorban előforduló leggyakoribb betegségek listáján ugyanis az ötödikként szerepel). 1799-ben már ismerték, a betegségről Robert Willan angol orvos és bőrgyógyász írt először.
Vírusfertőzésről van szó, amely az eritrovírus következménye. Számos nyelvben a lepkehimlő betegség jelentkezésének formájára utaló nevet adtak, mivel a vírus következtében lepke alakú arcpír alakul ki. A lepkehimlő tünete azonban nemcsak az, hogy az arc piros kiütéses lesz: a száj és orr körül is megjelenhet a pír, és akár a teljes test felületén is jelentkezhet, főként a lábakon és a karokon.
Mik a lepkehimlő tünetei?
A lepkehimlő tünetei idősebb korban - kamaszkorban és felnőtteknél - az ízületi fájdalom, amelyet az ujjakban, vállakban, csuklóban, a térdben és a bokában is tapasztalnak. Súlyosabb tüneteket csak akkor okoz a lepkehimlő, ha vannak bizonyos kockázati tényezők.
Például, ha a beteg hemolitikus anémiában szenved, ennek valamelyik betegsége súlytja, mint pl. az örökletes spherocytosis. Ilyenkor a lepkehimlő miatt csökken a fejlődő vörösvértestek száma, ez a betegség a reticulocytopenia.
A lepkehimlő terhességnél is veszélyes. Amennyiben a lepkehimlőt várandós nő kapja el, és terhessége első harmadában jár, kialakulhat ún. hydrops fetalis betegség, melynek következménye akár spontán vetélés is lehet.
A vöröses, lepke formájú kiütések általában elmúlnak hét-tíz nap alatt, de bizonyos esetekben megmaradhatnak 2 vagy 3 héten át is.
Másik ember megfertőzésének esélye csak akkor áll fenn, amikor a kiütések még meg sem mutatkoznak, tehát nehéz kiszűrni, hogy ki beteg. Cseppfertőzéssel lehet elkapni a kórt, vagy fertőzött vérrel terjed. Négytől akár 21 napig is lappanghat a vírus, ilyenkor fertőző a beteg. Mivel a betegség elsősorban kicsi gyermekeknél alakul ki, ebből következik, hogy elsősorban otthon és az óvodában, iskolában adják tovább a vírust: a szülőket, valamint a tanáraikat, gondozóikat fertőzik meg. Ők tehát a gyakori kivételek, hiszen a kór leginkább 5 és 15 éves kor között jellemző, és leginkább a téli illetve tavaszi időszakban alakul ki.
A betegség megállapítása nem igényel különösebb vizsgálatot - de ún. ellenanyag vizsgálattal kimutatható.
A lepkehimlő kezelése
Mivel enyhe lefolyású a betegség, legtöbbször magától elmúlik, a súlyosabb esetekben van csak szükség a lepkehimlő kezelésére. A tüneteket lehet csillapítani, de csak orvos által felírt gyógyszerrel szabad kezelni például a magas lázat, mert egyes népszerű készítmények szedése ilyenkor tilos!
Ha a bőr viszket, allergia ellenes szerrel lehet csökkenteni a viszketést, ehelyett azonban megfelelő az egyszerű házi praktika is: a szódabikarbónás öblögetés. Gyógynövényekkel és homeopátiával érdemes ilyenkor immunrendszert erősíteni, valamint C-vitaminokat szedni. Súlyos formák és szövődmények inkább azoknál jelentkeznek - ahogyan már feljebb is említésre került -, akiknek eleve van valamilyen alap betegségük. A betegség többnyire szövődmény nélkül gyógyul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.