Túl sok a teher a gyerekeken?

Iskola, sport, zene, rajz: már régóta vita tárgya, hogy a túlszervezettség nem megy-e a gyermek fizikai és lelki egészségének rovására. A zeneóráktól, a sportfoglalkozásokon át, a társadalmi munkáig számtalanprogram gondoskodik arról, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el az idejüket.

,,Már legalább egy évtizede foglalkoztatja komolyan a szakembereketa túlterhelt gyerekek problémája."- mondta el Andrea Mata, a Kent Állami Egyetem doktori hallgatója, aki a kanadai Gyermekfejlődés-kutató Társaság montreali konferenciáján mutatta be az érintettgyerekekről készült vizsgálatát.

„A téma aktuálisabb, mint valaha, és több különböző nézőpontból lehet szemlélni, ezért úgy gondolom, még sok kutatásra lenne szükség, hogy megállapítsuk, mi is történik valójában.”- véli Mata. A társaság azt vizsgálja, hogy kik a túlterhelt gyerekek és fiatalok, mi történik,amikor sok különórán kell helyt állniuk, és mindezhogyan hat az iskolai teljesítményükre vagy az agresszivitásukra.

Amerikában a gyerekek és a tizenévesek 70-83 százaléka vesz rész valamilyen tanórán kívüli foglalkozáson, ígyhetente átlagosan öt-kilenc plusz óráttöltenekszervezett keretekközött. 5-7 százalékuk hetente több mint húsz órát tölt el ilyen módon. Jean Twenge, Az én nemzedékem című könyv szerzője, egyben a San Diego-i Állami Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a gyerekeket 1950 és 1990 között egyre több és több különórára küldték, a szám azonban ezután nem nőtt tovább.

Véleménye szerint nem általános jelenség, hogy túlterhelnék a gyerekeket, azonban tény, hogy előfordul.Bizonyos szülőtípusra valóban jellemző, hogy fontos neki, hogy ne adják alább.Mata 1 354 gyereket követett nyomon születésüktől 15 éves korukig. Az alapján osztotta csoportokra őket, hogymilyen mértékben vonták be őket az iskolán kívüli tevékenységekbeés a házimunkába.

A leginkább foglalkoztatott 43 gyermek óvodáskorban hetente 129 percet töltött szervezett keretek között, és ez a szám ötödikes korukra 254 percre nőtt. Ezek a gyerekeknagyrészt lányok voltak és jómódú családból származtak. Édesanyjuk jellemzően magasan képzett volt.

Az iskolában jó jegyeket szereztek, és nem voltak jellemzőek rájuk a magatartási problémák. „Pozitívnak tekinthetjük ezt a jelenséget. A sokat foglalkoztatott gyerekek igen fogékonynak tűnnek, és jól teljesítenek.”- véli Mata. Linda Balog, a New York-i Egyetemen működő Gyermek és Serdülő Stressz Intézet igazgatója szerint a érdemes a szülőknek megkérdezni gyermekeiket, hogy szeretnének-e különórákra járni, és nem érzik-e túlterheltnek magukat.

„Találkoztunk már olyannal, hogy a sok gyermekkori sportfoglalkozástól hamar kiégett fiatalt középiskolában már nem lehetett ilyesmire rávenni.”- mondta el Balog. Aszülők néha a saját be nem teljesedett vágyaikat vetítik rá a gyerekekre, és egyfajta pótszernek tekintik őket, pedig jó lenne néha kicsit megállni, és visszavonulni abból a világból, amelyben minden percünk be van osztva.