A tél végére kritikus a lakosság D-vitamin-hiánya

A D-vitamin hiány az egyik leggyakoribb hiányállapot a fejlett világban, ami a vázrendszer kórképein kívül számos betegség, így a depresszió, a krónikus alvászavarok kialakulásában is szerepet játszik. Új eljárások Magyarországon a fényhiány pótlására.

A magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin-hiányban. Különösen kritikusak a tél hónapjai. A D-vitamin-hiány civilizációs megbetegedés. Oka a megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás hiánya. Ezt jórészt a modern életforma, de a naptól való félelem is magyarázza, ráadásul télen a beeső napsugárzás olyan kevés UV-B sugárzást tartalmaz, hogy az nem elegendő D-vitamin-képzésre.

A D-vitamint, amelyet köznyelven a fény vitaminjának neveznek természetes összetevőként csak nagyon kevés táplálék tartalmaz D-vitamint. Például a zsíros halak, a lazac, a tonhal és a tőkemáj. Étrendi forrásból szinte teljesen lehetetlen megfelelő mennyiségű D- vitamint fogyasztani, különösen a magyar táplálkozási szokásokat figyelembe véve. A szervezet D-vitamin szükségletének a kielégítése egyébként több mint 90%-ban a fotoszintézisen alapszik. Ehhez folyamatosan direkt napfény besugárzásra van szükség, legalább naponta 15 percen keresztül. Idős korban jelentősen lecsökken a D-vitamin szintézis. 70 éves korban csupán negyedannyi képződik, mint azonos bőrszínű 20 éves egyénben.

Hazánkban mind a gyermekek, mind az idősebb felnőttek D-vitamin bevitele lényegesen alatta marad a kívánatosnak. A kutatások azt állapítják meg, hogy mind a D-vitamin hiánya, mind pedig az ennek következtében kialakuló provitamin túlsúly növeli a rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát, valamint gyorsítja az öregedési folyamatokat is. A D-vitamin ismert módon zsíroldékony vitamin, azaz felhalmozódásra hajlamos a szervezetben. Meg kell találni a még biztonságos, de hatásos bevitel mennyiségét, melyhez ma a 10-20 mikrogramm/nap szupplementációt tartják elfogadhatónak. Hosszú ideig ennél alacsonyabb dózisokat ajánlottak, de a mai ismereteink szerint az ilyen dózisban adott D-vitamin a megfelelő adag.

A biztonságos adagolás felső határát ugyanis a nemzetközi előírások is ma már 50 mikrogramm /nap szintre teszik. A D-vitamin-hiány megszűntetése nem étrendi kérdés. Amagyar étrend a szükséges mennyiség kevesebb, mint 5%-át tartalmazza. A D-vitaminhiány megelőzésére, kezelésére újabb és újabb irányelvek jelennek meg.

Magyarországon tizennégy orvos társaság összefogásával tavaly közös állásfoglalás született, ami a veszélyeztetett csoportok mellett a szükséges D-vitamin-pótlás mennyiségére is iránymutatást ad korcsoportok szerint. A megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelének

Fontosságát jól jelzik azok a számítások, melyek szerint a D-vitamin-hiány megszűntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló egyes típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát.

Régóta ismert, hogy a hangulatváltozások alakulásában a fényviszonyoknak jelentős szerepe van. Napfényes földrajzi tájakon, ahol a természetes fénysugárzás nappal folyamatos, sokkal kevesebb a depressziós beteg, maga a rossz és változó kedélyállapot sem általános jelenség. Nem úgy a Föld északi területein, például Európában, a skandináv országokban, ahol a depresszió valóban népbetegségnek számít. Nem véletlen, hogy ennek a komoly betegségnek a kutatásában és gyógyításában is élenjárnak az ott dolgozó tudósok. Közismert, hogy a stockholmi Karolinska Intézet és Egyetem laboratóriumában kutatott eredmények világhírűek, és a svéd depressziós- és alvásterápia módszerei hatásosak, ezért követésre méltóak. A terápia fontos része, hogy az úgynevezett gyógyszerkerülő alkalmazásokat részesíti előnyben, valamint több szakterület integrált tudását alkalmazzák már a diagnosztikai vizsgálatoknál, és azután a hatékony terápiás kezelések során. A DIK, vagyis a depresszió integrált kezelése új megközelítésű gyógyítói eljárás keretében kínál megoldásokat. A depresszió és az alvászavarok összefüggéseit négy év óta vizsgálják a Budapesti Alvásközpontban, ahol egyébként több szakterület orvosai alkotják a gyógyítói teamet. Így a neurológus, somnológus, pszichológus, pszichiáter szakemberek mellett fül-, orr-, gégész, tüdőgyógyász és szívspecialista is tagja az orvosi csoportnak. A betegek alapos konzílium után, közös értékelés eredményeként kapják meg a diagnózist, és ezek alapján kerülhet sor a skandináv tapasztalatok alapján kidolgozott gyógyító eljárásokra. A diagnózis része a D-vitamin és Melatonin-szint laboratóriumi mérése, és a kezelések során ezeknek a folyamatos figyelemmel kísérése.