A legtöbb magyarnak szüksége van hitelre

PUBLIKÁLÁS: 2013. január 22. 12:20

Ötből négyen vettek már fel valamilyen hitelt a hazai lakosok közül, a többség jelenleg is törleszt valamilyen banki kölcsönt.

A Cofidis Magyarországi Fióktelepe az NRC piackutató cég közreműködésével reprezentatív kutatássorozatot indított 2011 végén, amely háromhavonta vizsgálja a hazai hitelhelyzetet, a hitelekkel kapcsolatos attitűdöket és a pénzügyi-gazdasági várakozásokat. Az ezer fős reprezentatív mintán végzett decemberi kutatás szerint a hazai 18-69 évesek 79 százaléka vett már fel valamilyen hitelt valaha. Körülbelül minden harmadik magyar vett már fel áruhitelt, és nagyságrendileg ugyanennyien lakáshitelt és személyi kölcsönt is. A népszerűségi sorrendben a negyedik és ötödik a folyószámlahitel és a gépjárműhitel; minden negyedik válaszadó vett már fel ilyen típusú kölcsönt.A lakosság 61 százaléka jelenleg is törleszt valamilyen kölcsönt, és az elmúlt egy évben valamivel több mint minden ötödik vett fel valamilyen új hitelt pénzintézettől. A legnépszerűbb hiteltípus tavaly az áruhitel, a személyi kölcsön és a folyószámlahitel volt. A felmérés szerint azok, akik az elmúlt évben személyi kölcsönért folyamodtak, leginkább a bevételek-kiadások egyensúlyban tartása (számlák kifizetése, élelmiszer-vásárlás) vagy egy másik hitel kiváltása céljából tették ezt. A kölcsönökkel kapcsolatos hozzáállást, attitűdöket és tájékozottságot vizsgálva a felmérés megállapította: a legtöbben (71 százalék) a hitelekkel járó különböző rejtett költségektől tartanak, és a lakosság csaknem kétharmada szerint a konstrukciók túl bonyolultak és átláthatatlanok. Nagyságrendileg ugyanennyien gondolják úgy, hogy aki hitelfelvételre kényszerül, az kiszolgáltatott helyzetben van. hitel

A kölcsönök megítélése jelentősen függ a hitelcéltól: a 2011 végén mért adatokhoz hasonlóan továbbra is a lakásvásárlásra felvett hitelt tartják a legtöbben (64 százalék) elfogadhatónak, de a lakásfelújításra, egészségügyi kezelés céljára vagy a tanulmányok finanszírozására felvett hiteleket is a lakosság csaknem fele felelős döntésként értékeli. Ugyanakkor a hétköznapi kiadásokra, utazásra és ajándékvásárlásra költött hiteleket szinte kivétel nélkül elfogadhatatlannak tekintik, ahogy a karácsonyi kiadásokra történő hitelfelvételt is.Sokan nem ismerik a hitelekkel kapcsolatos alapvető fogalmakat sem: a magyar polgárok nagyjából fele vallja azt magáról, hogy nem vagy nem pontosan tudja, mit jelent a THM fogalma, és mindössze minden negyedik válaszadó volt tisztában azzal, mit takar a THM-plafonról szóló, 2012 áprilisában életbe lépett jogszabály. A közlemény szerint ötből négy lakos érzi úgy, hogy romlott Magyarország gazdasági helyzete 2012-ben, 14 százalék stagnálást érzékelt, és csak 2 százalék volt azok aránya, akik javulást tapasztaltak. 71 százalék további romlásra számít 2013-ban. A saját háztartására vonatkozó kérdésre 68 százalék mondta azt, hogy 2012 rosszabb volt anyagilag 2011-nél. A válaszadók 56 százaléka csak az alapvetően szükséges dolgokat tudja megvásárolni a havonta rendelkezésre álló bevételekből, 12 százalékuknak már erre sem telik, 28 százalék egy-két extra kiadást is megengedhet magának, jelentősebb összeget félretenni pedig mindössze 3 százalékuk képes. Az idei évben a többség (58 százalék) anyagi helyzetének romlására számít.