15 év múlva kihalnak a delfinek?

Kutatók vizsgálják a rücskösfarkú disznódelfinek, vagy más néven indiai tengeridisznók élőhelyeit és elterjedését a Jangce folyóban.

A súlyosan veszélyeztetett fajnak mára csak 1800 példánya maradt, fogyatkozásuk legfőbb oka a túlhalászat. A szakértők szerint hatékony intézkedések nélkül számuk rohamosan csökkenhet, és lehet, hogy 15 év múlva kihalnak, amely visszafordíthatatlan változásokat jelentene a Jangce folyó biodiverzitásában.

A különleges nevű rücskösfarkú disznódelfin legnagyobb populációja a 6300 km hosszú Jangce folyó középső szakaszán, és két ehhez közeli tóban él. A faj egyediségét az adja, hogy nincs hátúszója, és az összes disznódelfin közül csak ennek van úgynevezett homlokzsírpárnája. Soha nem merészkedik a mélyebb víztömegekbe, a parttól ritkán távolodik el, ennek ellenére ügyesen rejtőzködik, észrevenni ritkán lehet.

A Kínai Mezőgazdasági Minisztérium, a Kínai Tudományos Akadémia és a WWF segítségével 2006-ban végezte el először a folyóban élő disznódelfinek egyedeinek számlálását, 2012-ben volt a második ilyen kutatás. Az eredmények azt mutatják, hogy számuk folyamatosan csökken, és 2035-re mindössze 200 vadon élő példányuk lesz. A pesszimista becslések ennél rosszabb jövőt jósolnak, és úgy számolnak, hogy a fokozottan veszélyeztetett faj 15 éven belül kihal.

„Ezek az állatok a Jangce szimbólumának tekinthetők, éppen ezért elfogadhatatlan, hogy hagyjuk eltűnni őket.” - mondta Lei Gang, a WWF Kína vizesélőhelyek programjának vezetője.

A legnagyobb problémát a táplálék hiánya okozza. A túlhalászat miatt egyre kevesebb a hal a folyóban, így az állatok nem jutnak élelemhez. A növekvő emberi jelenlét okán egyre több delfin esik a hajómotorok propellereinek áldozatául, és sokszor az elektromos halászati módszerek kábítják el őket.

A faj megmentésének érdekében a WWF akciótervet dolgoz ki, ami egyet jelent a folyó emberi hasznosításának átalakításával: szigorítani kell a halászati törvényeket és megtiltani a veszélyes halászati módszereket, ellenőrzés alatt kell tartani a kavics- és homokbányászatot, és számba kell venni a végső menedéknek alkalmas élőhelyeket. A kutatók szerint a faj közvetlen védelmére is szükség lehet, ezért elkezdték tanulmányozni az állatok mesterséges szaporító-programjának lehetőségeit is.

„A 2012 októberében kiértékelt kutatás eredménye egyértelműen bizonyítja, hogy nem vesztegethetünk több időt, most kell cselekednünk a faj megmentéséért! Ahhoz, hogy megóvjuk ezt a fajt, minden lehetséges eszközt mérlegelnünk kell. A Jangce nem lesz egyik pillanatról a másikra biztonságos élőhely a disznódelfinek számára. Lehet, hogy nincs annyi idő, míg kivárjuk a megelőző intézkedések eredményeit, ezért kell a szaporító-programon is gondolkodni. A végső megoldás csak az lehet, hogy újra egészséges élőhellyé kell tenni a Jangcét annak érdekében, hogy gazdag biológiai sokfélesége ne szenvedjen további károkat.” - zárta gondolatait Lei Gang.

Az akcióterv kidolgozásához 1700 km hosszú folyószakaszt fognak minden szempontból megvizsgálni, és az eredményeket 2013 tavaszára várják.