A neandervölgyi ember sötét színű, keselyűktől, csókáktól, sasoktól és egyéb madaraktól származó tollakkal ékesíthette magát - derítették ki a Gibraltári Múzeum kutatói

A tudósok 1699 régészeti helyszínt vizsgáltak Európában és Ázsiában, a neandervölgyi ember és a madarak "együttélésének" nyomai után kutatva - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

A helyszíneken világos összefüggést találtak a neandervölgyi ember megtelepedése, valamint ragadozó madarak és varjúfélék (Corvidae) maradványai között. A tudósok ezután 604 olyan madárcsontot vizsgáltak, amelyeket a Homo neanderthalensis által lakott három gibraltári barlangban tártak fel.

Tudj meg többet az lállatokról!

Rengeteg csonton találtak a neandervölgyi ember kőpengéitől származó vágásnyomokat, ezeknek több mint a fele (337) szárnycsont volt, ami a kutatók szerint nem lehet véletlen. A szárnyakon ugyanis kevés az izom összehasonlítva a madarak más testrészeivel, így táplálkozási szempontból semmi értékük nincs. Ebből az következik, hogy a neandervölgyi ember a tollak miatt vesződött a szárnyakkal.

A vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a neandervölgyi embertől nem volt idegen a jelképek, a testdíszítés alkalmazása, ezt korábban kizárólag a modern ember sajátjának vélték a tudósok. A kutatás a neandervölgyi népesség körében uralkodó "divattrendekre" is fényt derít, hiszen a csontleletek között "túlreprezentáltak" a sötét tollazatú madarak fosszíliái. A tanulmányukat a PLoS ONE legújabb számában tették közzé

A neandervölgyi csinos volt!