A tudósok 1699 régészeti helyszínt vizsgáltak Európában és Ázsiában, a neandervölgyi ember és a madarak "együttélésének" nyomai után kutatva - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A helyszíneken világos összefüggést találtak a neandervölgyi ember megtelepedése, valamint ragadozó madarak és varjúfélék (Corvidae) maradványai között. A tudósok ezután 604 olyan madárcsontot vizsgáltak, amelyeket a Homo neanderthalensis által lakott három gibraltári barlangban tártak fel.
Rengeteg csonton találtak a neandervölgyi ember kőpengéitől származó vágásnyomokat, ezeknek több mint a fele (337) szárnycsont volt, ami a kutatók szerint nem lehet véletlen. A szárnyakon ugyanis kevés az izom összehasonlítva a madarak más testrészeivel, így táplálkozási szempontból semmi értékük nincs. Ebből az következik, hogy a neandervölgyi ember a tollak miatt vesződött a szárnyakkal.
A vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a neandervölgyi embertől nem volt idegen a jelképek, a testdíszítés alkalmazása, ezt korábban kizárólag a modern ember sajátjának vélték a tudósok. A kutatás a neandervölgyi népesség körében uralkodó "divattrendekre" is fényt derít, hiszen a csontleletek között "túlreprezentáltak" a sötét tollazatú madarak fosszíliái. A tanulmányukat a PLoS ONE legújabb számában tették közzé
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.