Friss fuvallat - Tokujin Yoshioka

A globalizáció következményeként a design ma már országhatároktól, sőt földrészektől független trendek és irányzatok mentén alakul.

A kortárs tervezők tárgyainak döntő többsége már réges rég nem hordoz az adott nációra jellemző sajátos jegyeket, s szinte értelmét vesztette az olasz, vagy skandináv design kifejezés is. Ám a tradicionális ázsiai identitás és a több évezredes érvényes esztétikai értékek még napjainkban is könnyen felismerhetővé teszik a japán alkotók munkáit.

Közülük az egyik legfigyelemreméltóbb tehetség, a kedveskedőn szinte kizárólag keresztnevén emlegett Tokujin alig néhány év leforgása alatt került a szinte teljes ismeretlenségből a figyelem középpontjába. Pályája is hasonló sebességgel indult, hiszen tanulmányait már 19 évesen befejezte a Kuwasawa design intézetben, s friss diplomájával a kezében azonnal Shiro Kuramata irodájában kezdett dolgozni.

Két évvel később a világhírű mentor Issey Miyake divattervező figyelmébe ajánlotta tanoncát. Ő kifejezetten olyan munkatársat keresett aki nem ismeri a divat világát. Az együtt töltött tíz, meglehetősen termékeny év alatt Yoshioka öltözékkiegészítőket - köztük egy lehulló vízcseppre emlékeztető szilikon kalapot - üzletbelsőket, illetve kirakatokat készített a márka számára. 2000-ben megalapította önálló praxisát, s hamarosan olyan jónevű megrendelőkkel büszkélkedhetett, mint az Apple, a Hermés, a Lexus, a Toyota vagy a Shiseido.

A felkérések eleinte főként entereirők kialakítására valamint installációk tervezésére szóltak, hiszen egyedi látásmódja és lehengerlő ötletei nyomán valóban egy meghökkentően újszerű látványvilág kelt életre. Varázslatos víziói eredetiek és meglepők, kiindulópontjuk kivétel nélkül minden esetben a természet: lustán úszó felhők, érintetlen hótakaró, vagy épp tapinthatóan sűrű köd. Alapanyaguk is a lehető leghétköznapibb matéria: fehér papír, átlátaszó szívószál, vagy éppen papírzsebkendő, ám a szinte semmiből megszülető végeredmény egyszerűen lenyűgöző.

Az erősen szimbolikus formák, a magával ragadó atmoszféra, a csendes és befeléforduló zen filozófia manifesztációjaként is felfoghatók, amolyan személyes hitvallásként napjaink kultúrájáról. Tokujin azonban nem csupán a látványteremtéssel kísérletezik szívesen, de bútorai is komoly technológiai kutatómunka eredményei, melyek sikerét jól jelzi, hogy 2007-ben a rangos Design Miami keretében az Év Designerévé választották.

Az ünnepi alkalomra 3 millió szívószálból felépített Tornado installáció "bugyraiban” pályájának minden fontos darabja helyet kapott: a 2006-os milánói szalonon bemutatott, poliészter szálakból préselt, sütéssel merevített Pane (Kenyér) széktől kezdve, az erősítés nélkül készülő méhsejt szerkezetű papírból hajtogatott Honey Pop-on át a Vitra számára tervezett különleges "kárpitú” Kimono Chair-ig. S bár a designer kizárólag anyanyelvén kommunikál, a munkáit körüllengő frissesség, szavak nélkül is üdítő hatású.