Az egészséges szója

A szenvedélyes húsevők megvetik, a bioétel imádó vegetáriánusok esküsznek rá, de egy biztos: a reform étkezés sava-borsa ma kétség kívül a szója!

Ezt a hüvelyes növényt Kínában termesztették először kb. 5000 évvel ezelőtt. Európában eleinte csak takarmányozásra használták, emberi élelmiszerré csak a XIX. században vált. A szójának kb. 500 fajtája ismeretes a világon.

Léteznek olyan fehérjéket felépítő aminosavak, amelyeket a szervezetünk nem képes előállítani. Ezekhez az anyagokhoz, valamilyen külső forrásból, legtöbbször táplálkozás útján juthatunk hozzá. Ilyen úgynevezett esszenciális aminosavakat és fehérjéket tartalmaz a hús, valamint a növények közül nagy mennyiségben a szója.

A fehérje, amit 100 gramm szója tartalmaz, megközelíti az azonos mennyiségű marhahúsban lévő fehérjét, kb. 37-41 gramm. Sok kutató vitatja azt, hogy a szója valóban egészséges-e, ugyanis ez a növény úgynevezett proteáz inhibitorokat tartalmaz.

Ezek olyan anyagok, amelyek gátolják a fehérjék megemésztését a gyomorban. A proteáz inhibitorok, ha nagy mennyiségben kerülnek be a szervezetbe, daganatos megbetegedésekhez vezetnek, ezért sokáig úgy gondolták, hogy a szója rákkeltő, ám megfelelő felhasználása során ezek az emésztést gátló enzimek átalakulnak.

Tudni kell azt a szójatermékekről, hogy a megfelelő hőkezelés során ez a proteáz inhibitor bomlik, és így nem kerül a szervezetünkbe, illetve olyan minimális mennyiségben, ami még nem okozhatja daganatos megbetegedés kialakulását.

Ezt a hőkezelési eljárást kizárólag gyári körülmények között lehet megfelelően elvégezni, így a nagyobb mennyiségű nyers szója elfogyasztása nem ajánlatos! A szója helyesen elkészítve, akár segíthet megelőzni bizonyos daganatos betegségek kialakulását.

Tudósok megfigyelték, hogy Japánban, ahol a szója alapélelmiszernek számít, sokkal kevesebb arányban alakul ki emlőrák a nők körében. Ez bizonyos vegyületeknek, a flavonoidoknak és az izoflavonoidoknak köszönhető, amelyek nagy mennyiségben megtalálhatók a szójában.

Ezek az anyagok képesek semlegesíteni a szervezetbe kerülő rákkeltő vegyületeket, de szerepük van a szív és érrendszeri betegségek, valamint a diabétesz megelőzésében is. Magyarországon egy gyermek étkeztetési program keretében már megfigyelték a szója jótékony hatását.

Az általános és középiskolás gyerekek a vizsgálat alatt, az étkezésekkor szójából készült ételeket kaptak. Egyes gyerekeknél, akiknél magas koleszterinszintet vagy emelkedett koleszterinszintet mértek a vizsgálat elején, koleszterinszint csökkenést tapasztaltak a vizsgálat végére és, ami nagyon fontos, hogy nem alakultak ki vashiányos állapotok a gyerekeknél.

A szója sokoldalú vitamin és ásványi anyag-forrás is. Tartalmaz szelént, magnéziumot, káliumot, vasat, B1 és B2 vitamint, azonban gazdag olyan élelmi rostokban is, amelyek gátolhatják a szervezet számára fontos ásványi anyagok hasznosulását.

Ezek a rostanyagok, nagy mennyiségű szója fogyasztásánál megköthetik a táplálékokkal bevitt ásványi anyagokat, káliumot, cinket, rezet, vasat, így ezek a fontos vegyületek nem tudnak felszívódni, és ezáltal hiány keletkezhet belőlük a szervezetben.

A szójamag értékes olajtartalmát, amely 100 grammonként körülbelül 22 gramm, a belőle készített termékeknél csökkentik, így diétázók is nyugodtan fogyaszthatják. A szójaliszt csökkentett zsírtartalmú, zsírtalanított formában kerül forgalomba.

A szójagranulátum, a szójakocka nem magas olajtartalmú, és ugyanez elmondható a tofuról is. Szójából ma már lehet kapni párizsit, virslit, joghurtot, kekszet, pudingot, különböző ízesítésű szószokat, de ételalapanyagokat, fasírtot, lisztet, olajat is.

A hüvelyes növényből tejet is nyernek. Ez az ital majdnem kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej. Mivel a szója íztelen, így könnyen és változatosan fűszerezhető. A pörkölttől a fasírtig, a legkülönfélébb ételek alapanyagául szolgál ez a tápanyagdús növény.