Érzelmi reakciók

A nehéz helyzetekre adott érzelmi reakció előre jelezheti, hogy a test miként reagál a stresszre, állítja a Brain, Behavior, and Immunity egy új tanulmánya.

"Egy laboratóriumi stresszfeladat elvégzése közben akik nagyfokú haragot vagy szorongást éltek át, azoknál magasabb volt a gyulladásos markerek szintje, mint azoknál, akik viszonylag nyugodtak maradtak." - mondta Dr. Judith Carroll, aki a kísérletet végezte a Pittsburghi Egyetemen. "Ez magyarázatot adhat arra, hogy egyes embereknél miért alakulnak ki krónikus egészségügyi problémák a sok stressz következtében."

A kutatók arra kérték az egészséges, középkorú résztvevőket, hogy mondjanak beszédet a laborban egy kamera és egy zsűri előtt. A beszéd alatt megfigyelték a testi reakcióikat, majd utólag kikérdezték őket az átélt érzelmeikről. "A legtöbb embernek felszökött a pulzusa és a vérnyomása a stresszes feladat végrehajtása közben." - magyarázta Dr. Carroll. "Néhányuknál azonban megnövekedett az interleukin-6 néven ismert gyulladásos marker is. A tanulmányunk kimutatta, hogy akiknél a leginkább nőtt ez a marker, azok reagáltak a leghevesebb érzelmekkel."

"Az eredményeink láttán felmerül a lehetőség, hogy azok, akik relatíve kis kihívásokra is haraggal vagy idegességgel válaszolnak, azok hajlamosabbak a gyulladásos elváltozásokra." - magyarázta a fő szerző, Dr. Anna Marsland, az egyetem pszichológiai és ápolástani egyetemi docens. "Idővel ezek az érzelmileg túlfűtött emberek esélyesebbek lehetnek a gyulladásos megbetegedésekre, például a szívbetegségekre." A Nemzeti Ápoláskutatási Intézet finanszírozta a kutatást, mely része a pszichoneuroimmunológia nevű határterületnek.

Ez az ágazat vizsgálja a lelki folyamatok és az egészség összefüggéseit. "Ez a tanulmány kulcsfontosságú kérdést vet fel, mely magyarázza a stresszre adott gyulladásos reakcióban tapasztalható egyéni eltérésekre." - mondta el Dr. Margaret Kemény, a Kaliforniai Egyetem professzora. "Az eredmények arra utalnak, hogy a feladatra adott válasz specifikus természete lehet az előre jelző faktor, mely meghatározhatja a későbbi kutatásokat és a klinikai implikációkat."