"Egészségtelenségünk" okai

Rossz étkezési szokások, egészségtelen étrend, hátrányos anyagi helyzet, stressz és túlhajszolt életmód - derül ki a Szinapszis Kft legújabb kutatásából.

A WHO nemzeti koordinátora nemrégiben kifejtette, hogy Magyarország az Európai Unió és egyben a világ egyik "legegészségtelenebb" országa. A magyar lakosság egészségügyi helyzete nemzetközi mércével jóval elmarad attól, ami egy ilyen társadalmi-gazdasági fejlettségű országtól elvárható volna. Az Európai Unióban Magyarország mellett Bulgária és Románia sorolható a legegészségtelenebb országok közé.

A legtöbben a helytelen étkezési szokásokat és étrendet, az anyagi javak szűkösségét, a társadalom tagjainak életében állandósuló stresszt, illetve mozgásszegény életmódot említették indokként.

A megkérdezettek 63 százaléka említett olyan okot, mely a társadalom egyes tagjait teszi felelőssé az ország egészségi állapotáért, míg 67 százalékuk mondott külső körülményt, az egyén által nem befolyásolható indokot a kialakult állapotra. A megkérdezettek mindössze 13 százalékának nem volt véleménye a kérdésről.

Meglepő adat, hogy a fiatalok (18-25 évesek) említettek legnagyobb arányban olyan indokokat, melyek pusztán az egyén által befolyásolhatók, mint például az egészségi állapot elhanyagolása, káros szenvedélyek és a mozgásszegény életmód.

Toplistás okok - saját felelősségre

A megkérdezettek által legtöbbet említett (22 százalék), az egyének által is javítható életviteli hiba a helytelen, rendszertelen és egészségtelen étkezési szokásokkal kapcsolatos. Szintén többször hivatkoztak arra, hogy az emberek elhanyagolják, nem figyelnek oda egészségi állapotukra (9,7 százalék). Jóllehet sok fórumon hirdetett tény a mozgásszegény életmódegészségi állapotra gyakorolt negatív hatása, mégis igen kevesen (8,6 százalék) emelték ki ezt a kézenfekvő tényezőt.

Anyagiak kérdése az egészség? - sokak szerint igen

A legtöbbször említett "felmentő" vagy "hárító" tényező az anyagiakhoz kapcsolódik. Az összes válasz 15 százaléka okolja a pénzhiányt a kialakult állapotokért. Az anyagiakat okoló általános vélemény mellett számos más említés kapcsolódik a jövedelmek kérdéshez.

A megkérdezettek 2 százaléka szerint sokan munkahelyük féltése miatt nem fordulnak orvoshoz, mások a gyógyszerekdrágaságában, a hátrányos gazdasági helyzetben látják a rossz egészségügyi állapotban lévő társadalom okát.

Az anyagi okokhoz hasonlóan sokszor említett negatív hatású okként (14,9 százalék) tartja számon a felnőtt lakosság a stresszt és a túlhajszoltságot. Sokak által említett tényező (7,4 százalék) a tájékozatlanság és a prevenció hiánya. Az egészségügyi rendszer hibáira, a politikai viszonyokra és a gyógyszerek minőségére kevesen hivatkoztak, és értékelésünk szerint örvendetes tény, hogy mindössze a megkérdezettek fél százaléka említette okként a genetikai hajlamot.

Felelősségvállaló ifjak?

A megkérdezettek életkorát és válaszaikat elemezve jelentős különbség mutatkozik az idősebbek és a fiatalabbak által említett okok jellege között. A 18 és 25 év közöttiek sokkal gyakrabban (88 százalék!) említettek olyan indokokat a kialakult rossz egészségügyi helyzet okaként, melyeken a társadalom tagjai egyénenként felelősek. Az átlagos gyakorisággal szemben, ők említették legtöbbet a káros szenvedélyek romboló hatását (13 százalék). Szintén gyakori indokként (14 százalék) emlékeztettek a mozgásszegény életmód hatásaira.

A fiatalokkal szemben az 46 év felettiek inkább külső, nem befolyásolható tényezőket tettek felelőssé a kialakult állapotért, ezen belül is leggyakrabban az 56-65 évesek körében említettek "felmentő" indokokat (84 százalék!).

A vállalkozók említettek leggyakrabban munkával kapcsolatos válaszokat (stressz, sok munka, túlhajszoltság, felgyorsult életmód) mint egészségkárosító tényezőt, a mozgásfontosságával a tanulók voltak leginkább tisztában, míg a felsőfokú végzettségűek említették legtöbben - 15 százaléknyian - a tájékozatlanságot, az egészségnevelés és a prevenció hiányát.