PÁ VÍRUS - a H1N1 hatása a személyes kommunikációra

A jelen helyzetben azt javasoljuk, hogy a hagyományos kézfogást váltsák fel egy imitációval, egy légies kézrázással, ami nem jár egymás tényleges megérintésével. Új módszere lehet ez a vírus terjedése megakadályozásának.

Se szeri, se száma azoknak a jó tanácsoknak, amelyeket a hétköznapi életben alkalmazva csökkenthetjük a H1N1 vírus terjedését. Az egyik legkézenfekvőbb tanács éppen a kézhez kapcsolódik. Illetve annak használatához. Persze sokan már odáig sem jutnak el. Kerülik az embereket és a másik emberrel való személyes kontaktust is próbálják a minimálisra csökkenteni, egy esetleges fertőzéstől való félelem miatt. Kétségtelen: főként a kézfogás a legkritikusabb pontja a mindennapi társas érintkezésnek.

Az egyik belgiumi vállalat most megtalálta a korszakalkotó megoldást arra, hogy tényleges testi érintkezés nélkül hogyan lehet mégis kedvesen üdvözölni egymást, (lég)kezetrázni a másikkal. Miután ? a kézfogás meghatározó momentum a hétköznapi és a politikai életben egyaránt. Az egymás iránti tisztelet, barátság és egyenlőség kimutatásának egy jele a találkozáskor megejtett kézfogás. A jelen helyzetben azt javasoljuk, hogy a hagyományos kézfogást váltsák fel egy imitációval, egy légies kézrázással, ami nem jár egymás tényleges megérintésével.." - olvasható a komolynak nem egészen mondható sajtóközleményükben. Innen csak egy lépés, a megszokott üdvözlési helyzetünkből hogy a szó szerint hátrább lépünk egyet. Vagy inkább kettőt.

Sőt, ha a hangkommunikáció is elterjed a járványellenes küzdelemben, elég, ha csak az utca másik oldaláról átkiáltunk: ?Helló!? Vagyis, ha kedves ismerősünk szembe jön velünk a pláza folyósolyán, udvariasságunk legújabb megnyilvánulásaként gyorsan váltunk emeletet, és lentről kiabálunk egy nagyot: ?Hello!? Ennek a módszernek egyébként nemcsak a személyes kommunikációban lehet jelentősége, hanem a csoportos ismerkedésnek az új formáját is kialakíthatja. Képzeljétek el a nagyáruház közösségi helyeit.. Hellók töltik be a tereket, mindenki mindenkinek és mindenkivel közös ismerősének érzi magát Végül is ez is egy módja lehet a járvány megakadályozásának.

Az emberek ugyanis jobbkedvűek lesznek, ismeretségek kötődnek ? persze szigorúan légiesen -, rokonszenvek és ellenszenvek jönnek létre anélkül, hogy valakinek a járványaurájába betolakodnánk. Megszűnnek a nyelvi korlátok és az ismerkedések új formái jönnek létre. Előtérbe kerülnek a verbális módszerek, de főképp az (arc)mimikai jelek, felvirágzik a pantomim üzletág és megtanulunk (újra) hang nélkül kommunikálni. A hangtávolság éppúgy feltétel, mint látótávolság ehhez az új kommunikációhoz. Végül is így is visszaszorítható a terjedő kor. Pá influenza, pá, pá H1 N1!