A svédmasszázs

Minden ember, akinek mozgás szegény az életmódja, kötelező lenne igénybe venni ezt a szolgáltatást, mivel átmozgatja a nem használt izmokat, megelőzve azoknak sorvadását.

A svédmasszázs megalkotója Pehr Henrik Ling, stockholmi svéd vívómester volt a XIX. században. Ő foglalkozott először a masszázs és a torna kombinálásával, ebből alakította ki a svédmasszázst. Azóta a svédmasszázs a legelterjedtebb a nyugati irányzatok közül. Európában minden masszázs szalonban és a legtöbb fürdőben igénybe lehet venni.

A svédmasszázs egy igen erőteljes, gyúró technológián alapul. Közismert tény, hogy a svédmasszázs akkor hatékony, ha már fáj. Fellazítja az izmokat, és nagyon hatékony az alvászavarok leküzdésében.

Ez a masszázsfajta kifejezetten a testre korlátozódik, mint az európai masszázs fajták legtöbbje. Ennek ellenére hatékony a stressz oldó hatása. Hasonló a gyógymasszázshoz, azzal a kivétellel, hogy az egész testfelület átmozgatásra kerül, míg a gyógymasszázs célzottan a fájdalmas területekre irányul.

A svédmasszázs során a páciensnek is aktívan részt kell vennie az eljárásban, meghatározott tornagyakorlatok formájában. A masszázs olajok használatát is igényli, de akinek kifejezetten zsíros a bőre, abban az esetben púdert vagy kukorica-keményítőt alkalmaznak. A svédmasszázs a következő problémák kezeléseként igen erősen javasolt. Bármilyen izom merevség, vagy mozgásszervi probléma, továbbá izületi problémák esetén.

Nagyon hatékony gerincproblémák tekintetében, továbbá reumás megbetegedésekkor. Ezen kívül, mivel erősen javítja a vérkeringést, ezért szívelégtelenség és keringési problémák esetén is javasolt a kezelés. Gyakran alkalmazzák alvászavar és erős stresszes állapot megoldására, továbbá egyéb pszichoszomatikus problémák esetén, úgy mint légzészavar. Izomgörcsök és húzódás esetén is hatékony, bár ez esetben inkább a sportmasszázs a legoptimálisabb technológia.


A svédmasszázs nem minden esetben a legjobb választás, ezért bármilyen megbetegedés esetén orvos javaslata szükséges. Nem helyettesíti az orvosi kezelést, általában kiegészítő kezelésként alkalmazzák.