Valószínűsíthető azonban, hogy az állandósult alvászavarok hozzájárulnak az öngyilkossági gondolatok megjelenéséhez, véli Dr. Marcin Wojnar, a Michigani Egyetem vendégkutatója, a lengyel Varsói Egyetem pszichiáter docense.
Wojnar Firenzében adta elő legfrissebb kutatási eredményeit a témában, a Pszichiáterek Világtársaságának, Pszichiátriai Kezelés Nemzetközi Konferenciáján. Már korábbi kutatási eredmények is utaltak az gondolatok és az álmatlanság összefüggésére, ám a mostani átfogóbb az eddigieknél, és résztvevői nem kizárólag mentális betegségben szenvedők.
Wojnarék egy 2001-2003 között végzett kérdőíves felmérés adatait elemezték, s összesen 5692 felnőttet vontak be. A válaszadók körülbelül harmada panaszkodott alvászavarokról, nagyon kevesen számoltak be azonban öngyilkossági gondolatokról vagy próbálkozásról.
Kevesebb, mint 3 százalék gondoltöngyilkosságra a válaszadást megelőző évben, és egy százaléknál is kevesebben állították, hogy valójában tervezték is, hogy véget vetnek életüknek. Csaknem ugyanennyien vallottak be öngyilkossági kísérletet.
Az alvászavarokkal küszködőknél 5,1-szer gyakoribbak voltak az öngyilkossági gondolatok, mint a jó alvóknál. Az öngyilkosság tervezése 9,1-szer, a kísérletek arány 7,5-szer gyakoribb volt körükben. Nemcsak az elalvási nehézség, hanem a többszöri felébredés és a túl korai ébredés is ártalmasnak bizonyult ebből a szempontból.
A számok akkor sem változtak, ha a számításoknál figyelembe vették a mentális megbetegedéseket és más idült betegségeket is. Wojnar elismerte, hogy az időzítést nem vették figyelembe, nem vizsgálták ugyanis, hogy az alvászavar, vagy a szuicidalitás jelent-e meg előbb.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint, évente körülbelül 877 ezren vetnek véget önkezükkel életüknek. Az elmeszakértők szerint az öngyilkosságot megkísérlők száma 10-40-szer nagyobb ennél. Az Amerikai Szuicidológia Társaság ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az elalvási és az átalvási nehézség a szorongással, a túl korai felébredés inkább a depresszióval függ össze.
A hosszabb ideig tartó álmatlanság a mindennapi élet minden területén megmutatkozik: csökken a tisztán gondolkodás képessége, romlik a koncentráció, az információfeldolgozás, valamint a döntéshozó-képesség. Az inszomnia hatására csökken a tűrésküszöb, s a beteg hajlamos érzelmileg túlreagálni bizonyos helyzeteket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.