A magyar királyné és a csipke bűvölete

Sisi magyar népművészet iránti rajongása ma még kevésbé ismert, mint ahogy az is, hogy érdeklődése, sok más kortársával közösen milyen hatást gyakorolt a későbbi háziipari szövetkezetek létrejöttére. A március 30-án megnyílt kiállításban, a Hagyományok Háza szakemberei megidézik Sisi kalotaszegi bútorokkal és varrottasokkal berendezett magyar szobáját, láthatók lesznek magyaros öltözékei, különös tekintettel a hímzésekre és csipkedíszítésekre.

Ezek mellett láthatjuk majd a magyar háziiparra gyakorolt hatását, valamint kapcsolatát Gyarmathy Zsigánéval és Izabella főhercegnével is. Sisi királyné ugyanis nemcsak a századfordulón gyakorolt hatást a népművészetre és annak továbbélésére, hanem mind a mai napig hat arra, ahogyan az újragondolt népművészetet szemléljük.

Erzsébet magyar királyné 1881-ben az Országos Nőipari Kiállításon látott először kalotaszegi bokályokat, varrottasokat. Az élmény hatására megbízta felolvasónőjét s egyben bizalmasát, Ferenczy Idát, hogy a Hofburgban egy magyaros szobát rendeztessen be neki. Ferenczy kapcsolatba lépett Gyarmathy Zsigmondné Hóry Etelkával, „Kalotaszeg nagyasszonyával", hogy viseleteket, lepedőket, varrottasokat gyűjtsön a magyaros szobába, s ugyancsak állítson össze kelengyéket Sisi leányainak.

A Sisi és a népművészet - A csipke vonzásában című kiállítás a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum eddig be nem mutatott gyűjteményéből, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély, a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Túri Fazekas Múzeum, a Kiskunhalasi Csipke- és a Postamúzeum, illetve Hercig Marianna magángyűjtő anyagából válogatva helyezi a műtárgyakat egyedi kontextusba - írták a kiállítás sajtóanyagában.

A kiállításban, ami június 25-ig látogatható, a kor hangulatát korabeli városi muzsikával, újságcikkekkel, valamint archív fotókkal és filmfelvételekkel idézik meg a szervezők.